1. nap

Ma kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítok, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt az írás alján lehet megtalálni). Könnyű lesz az oltás utáni napokat számolnom, mert 2021. január 1-e van. Nézzük mi történt ma:Igazából, már tegnap elkezdtem a felkészülést arra, hogy ma megfelelő állapotban legyek az oltáshoz: fontos a mértéktartó táplálkozás, illetve az alkohol vagy egyéb tudat/állapot módosító szerek kerülése. Ma az orvosi vizsgálat és az oltás előtt tisztálkodtam – ezzel segítve az orvos és asszisztens kollégák munkáját és csökkentve az oltási mellékhatások esélyét.

– Elolvastam a betegtájékoztatót, kitöltöttem az előzetes oltási kérdőívet.
– Az oltási időpontra pontosan érkeztem – ezáltal elkerültem a csúszást és azt, hogy felesleges várakozással a szükségesnél nagyobb tömeget képezzünk az oltóközpontnál.
– Rövid orvosi vizsgálat és beszélgetést követően az izomszövetbe injekció formájú oltást kaptam. Mivel az oltás térfogata kicsi, az átlagos oltásoknál kisebb fájdalmat éreztem – kis feszülést okozott az oltás.
– 30 perces orvosi megfigyelést követően oltási igazolást kaptam. Ezt követően a tömeg csökkentése érdekében otthonomba távoztam. Ez úton is köszönöm minden kollégának egészségügyi, államigazgatási, illetve a kutatási és gyártási folyamatban résztvevőnek, hogy megkaphattam az oltást. Az elmúlt 1 évben valószínűleg rendkívüli erőfeszítéseket tettek az január 1-ei oltásom érdekében, túlórákkal, ünnepek feláldozásával, saját egészségüket és szabadidejüket nem kímélve. Köszönöm!
– A következő 5 órában enyhe sajgás emlékeztetett az oltásra, egyéb tünetem nem volt – a mellékhatások szépen listázva a betegtájékoztatóban. Délután némi fáradtság tört rám, ami kapcsán rögtön „ugye-ugye” érzésem támadt, de a Feleségem szerint ennek semmi köze az oltáshoz, inkább az ügyeletekhez és az éjszakai cikkírásokhoz… Azért én az oltásra adott választ tartom valószínűbbnek.
– Hogy ezt a kérdést eldönthessük, nézzük mi is történt eddig molekuláris szinten:
– Az oltás egy mRNS alapú oltás. Működéséről itt egy videó: https://www.youtube.com/watch?v=oMXGGmBfkf8
– Az mRNS normálisan a DNS-ről átíródó üzenet (innen a neve is: messenger RNS), ami kikerül a sejtmagból (ahol a DNS van) és a sejt plazmában egy riboszóma fehérjét készít belőle. Ilyen fehérje például az aktin, ami az izomsejtek összehúzódásában játszik szerepet. Ha koronavírus fertőzi a sejtet, akkor viszont a vírus RNS-ről a vírusfehérjék íródnak át, amiből meg vírus készül és a fertőzött gazdasejt egy idő után károsodik és lepusztul, vagy elpusztítják előbb a rendfenntartó sejtek, a fehérvérsejtek, hogy ne készüljön több vírus.
– Az oltás esetében az mRNS azonban nem a vírust kódolja, hanem csak egy igen jellemző fehérjéjét, a tüskefehérjét, ami szükséges a vírus a sejtekbe jutásához. Ilyen formában nem kell attól tartani, hogy vírusfertőzés lesz az oltás következtében, mert a vírus teljes kódja nincs jelen. Csak a tüskefehérje készül el, aminek a nagy része le fog bomlani a sejtben, mint „hibás” fehérje, kisebb része meg bemutatásra kerül a fehérvérsejteknek. Egészen pontosan a citotoxikus T-limfocitáknak, akik úgy működnek, mint igazoltató rendőrök: időről-időre elkérik minden civil sejt személyi igazolványát (MHC I molekula) és megnézik, hogy mit gyárt a sejt. Ha azt látják, hogy olyan fehérjét, ami nem tartozik a saját szervezethez, akkor aktiválódnak és a sejtet elpusztítják, hiszen vírusfertőzött lehet. A koronavírus oltás esetében felismerik a tüskefehérjét és aktiválódnak – pontosan erre van szükségünk, de erről később.
– A tüskefehérje mRNS-t azonban nem olyan könnyű bejuttatni egy sejtbe. Az izomba adott oltás nem azt jelenti, hogy közvetlenül az izomsejtbe adjuk, hanem a sejtek közötti térbe. Ott pedig a kósza RNS-eket a nem annyira kósza RNS-bontó enzimek gyorsan lebontják. Ezért az mRNS-t be kell csomagolnunk és fel kell adni postán. Az én oltásom esetében ezt kis liposzómákba csomagolták, amelyek képesek beleolvadni a környező sejtek membránjába (határoló hártyájába) – valahogy így: https://www.youtube.com/watch?v=V2FrQB6rX34
– Azt érdemes tudni, hogy a beolvadás gyorsan megtörténik, pár perc, maximum 1-2 óra alatt a liposzómák beleolvadnak a környező sejtekbe, nem nagyon jutnak messzire, mert nem szeretnek csak úgy úszkálni. Ebből fakadóan az a valószínű, hogy az oltás helyén lévő sejtek – izom- és kötőszöveti fogják felvenni az mRNS-t és termelni tüskefehérjét. Ez utóbbi azért nem megy olyan hipp-hopp, idő kell neki. Mostanra (10 órával az oltás utánra) már biztosan bőven termeltek tüskefehérjét, sőt valószínűleg néhány már ki is került a sejtfelszínre bemutatásra. Ezzel együtt az immunválasz még valószínűleg nem indult meg. Várnunk kell az első T-limfocitára, aki tényleg felismeri a tüskefehérjét veszélyesnek, mert bár az igazoltatás folyamatos, csak egy-egy T-sejt ismeri fel ezt a konkrét vírusfehérjét. Szóval most türelem kell, meg kell egy kis szerencse, hogy hamarabb járőrözzön arra a megfelelő sejt.
– Ebben a pillanatban, tehát kicsit sajog az oltás helye, lázam nincs, generalizált immunválasz nincs, lokális is inkább csak azért, mert egy nagy fém-izé valamit belenyomott a sejtek közé. Ennek megfelelően oltási védettségem sincs és még egy jó darabig nem is lesz. Mindezek alapján sanszos inkább a Feleségemnek van igaza, de úgysem ismerném ezt el soha – ezt meg hátha nem olvassa el.

Folytatás holnap. (rövidebben!)
A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni a koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák. A koronavírus működését 2020 tavasza folyamán mesés formában mutattam be a Facebookon a „Koronás mesék” oldalon.