13. nap

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet a 13. napon:

• JÓL VAGYOK. Semmilyen tünetem nincs. Még egy PCR lett negatív.
• Örömmel tudósitok arról is, hogy az Egyesült Államokban 8 napja oltást kapó kolléga is jól van. Annál a vakcinánál a 28. napon kapják a második oltást.

Legyen most szó a vírusról is, ha már felbolygatta az életünket!

• Mindenekelőtt tisztázzuk: a vírus egy parazita, egy élősködő. Nem képes önállóan szaporodni, csak sejten belül mutat szaporodási képességet. Vannak vírusai az állatoknak, a gombáknak, a növényeknek, az egysejtűeknek, sőt a baktériumoknak is!
• Mivel nem képes önállóan szaporodni és önálló anyagcseréje sincs, a vírus igazából nem is üti meg azt a mércét, hogy élőlénynek nevezzük. Az élő és az élettelen határán van, akár még ki is lehet kristályosítani, vagy ha nekiebrudalja magát az ember, akkor ki lehet rakni atomi szinten – mondjuk, ez már a haladó szint lenne legózásból… Egyszerűségétől függetlenül bizony nagyon is képes olyan dolgokra, ami az élőlényekre jellemző. Pl. bizonyos körülmények között szaporodik, képes változni, részt vesz az evolúcióban.
• A vírusok méretüket tekintve kicsik, kb. 100 nanométeresek. Az 1 millimétert tudjuk mekkora: egy apró beosztás a vonalzón. Ennél 1000-szer kisebb a 1 mikrométer (kb. ekkorák a baktériumok) és ennél még 10-szer kisebbek a vírusok. Szóval valóban jóval kisebbek, mint a maszkok pórusai, így képesek LENNÉNEK átférni a maszkokon, DE nincs szárnyuk, nem is tudnak repülni. NYÁLCSEPPEKKEL UTAZNAK például beszéd, vagy tüsszentés közben. ÉS A NYÁLCSEPPEK JÓVAL NAGYOBBAK, MINT A MASZKOK LYUKAI, így fennakadnak a maszkokon. És ha a nyálcsepp fennakad, akkor az abban lévő vírus is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy használat közben a maszk átnedvesedik. Szóval a MASZKOK NAGYON IS VÉDENEK, főleg kifelé. Befelé kevésbé, ahhoz speciális maszk kell pl. az FFP2, amelyben dolgozunk a koronavírus fertőzött betegek között. A nap végére már kényelmetlen, de roppant hasznos eszköz a fronton.
• Felépítésüket tekintve a vírusok egyszerűek. Van egy burok, ami határolja a vírust, ez jellemzően cukormolekulákkal tarkított fehérjéből, esetleg zsírokból áll. Ezen belül valamennyi gazdasejtből lopott plazmát, néhány a szaporodáshoz fontos enzimet és a genetikai információt hordozó DNS vagy RNS láncot tartalmazzák. A viselkedésüket alapvetően meghatározza, hogy RNS, vagy DNS van bennük, ezt veszik alapul a vírus csoportosításoknál is.
• A koronavírus, vagyis pontosabban a SARS-COV-2 vírus egy RNS vírus. Szaporodásához „RNS függő RNS polimerázra” van szüksége. Ez az enzim másolja a vírus RNS-t a fertőzött sejtben. Az emberi szervezetben ilyen enzim nincs, nálunk „DNS függő RNS polimeráz” van, mert mi a DNS-ről írunk RNS-t, pontosabban mRNS-t (van egy rakat másik RNS is).
• Életciklusát tekintve a koronavírus úgy működik, hogy a tüskefehérje segítségével bejut az emberi sejtbe, és ott az RNS-e szabaddá válik. Szegény sejt, még nem sejti ???? , hogy fertőzött, ezért azt hiszi, hogy a vírus RNS-e egy normális mRNS, ami a magból jött és elkezdi átírni. Így keletkeznek az első új vírusfehérjék, például az „RNS függő RNS polimeráz” is, ami aztán elkezdi sokszorozni a vírus RNS-t. Azokról meg újabb, meg újabb fehérjék íródnak át, egész addig, amíg a fertőzött sejtet el nem lepik a vírusfehérjék és RNS-ek. Ezek aztán elkezdenek összeszerelődni vírussá és a sejt pusztulása után kijutnak a sejtek közötti térbe és megfertőznek más sejteket is. (Persze a szöveti sejtek sem tűrik ezt olyan simán, de erről majd máskor.)
• Más embereket meg úgy fertőz meg a koronavírus, hogy belekerül a nyálba, és amikor a fertőzött ember beszél, vagy tüsszent, akkor átutaznak a másik ember nyálkahártyára. Kivéve, ha fennragadnak egy maszkon, hehe.
• Felmerülhet a kérdés, hogy miért most került elő a SARS-CoV-2 vírus, hol volt eddig. Sokfajta koronavírus van. Eddig is léteztek emberi koronavírusok, akik sok galibát (például súlyos szívizomgyulladást) tudtak okozni. Jellemzően sima nátha, vagy hasmenés formájában jelentkeztek és csak akkor figyeltünk fel rájuk, amikor a szövődmény már ott volt. Ezekkel a „sima” koronavírusokkal valószínűleg mind találkoztunk már. De ez itt most más. A jelenlegi az úgynevezett „új típusú” koronavírusok közé tartozik, amelyek közül ez a harmadik. Az első kettő (SARS-CoV és MERS-CoV) annak idején nagy ijedtséget okozott, de komoly erőfeszítések árán megfékezték őket. Azok is zoonózisok voltak, tehát eredetileg valamilyen állatról kerültek rá az emberre és képesek voltak emberről-emberre is terjedni. Azonban míg az első kettő ebben nem volt elég ügyes, addig ez a mostani változat szakértője lett az embernek.
• Ezzel a változattal az ember soha nem találkozott, semmilyen immunitása nem volt rá, ráadásul eléggé zsizsegős fajta élőlény, jól tovább tudja adni a többi embernek a vírusát. Ez a vírusnak meg „terülj, terülj asztalkám!” helyzet volt. És így jutottunk ide.

Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.