130 éves a Jókai Kör
A város nagy múlttal rendelkező kulturális egyesülete 1893-ban alakult. A jubileumot a Jókai Kör a Jókai Mór Városi Könyvtárban ünnepelte, Pápai fotóalbumok sorozatának alkalmán. A közösség történetének legfontosabb állomásait az elnökségi tagok, Stankovics Marianna, Sz. Juhász Klára, Rozgonyiné Csepregi Annamária és dr. Hodásziné Pingitzer Andrea elevenítették fel.
A kör alakuló közgyűlése 1893. május 28-án volt a városi színházban, ahol 269 fő jelentkezett felvételre az egyesületbe. Ez a szám később 300-ra emelkedett. Az elnök dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő lett, az alelnökök pedig Gyurátz Ferenc püspök és Ihász Lajos földbirtokos, aki Jókai Mór unokahúgának, Váli Marinak volt a férje. Titkárnak dr. Kapossy Luciánt választották, aki a kollégium igazgatója volt, helytörténész, a Pápa város egyetemes leírása című helytörténeti monográfia szerkesztője. A Jókai Kör célját az alapszabály így fogalmazta meg: „A nemzeti művelődés kifejtése, ápolása, terjesztése és a társas élet emelése…”. Ennek érdekében három szakosztályt hoztak létre: irodalmit, zene- és képzőművészetit, színészetit.
A Jókai Kör alakuló díszközgyűlésén elhangzott a javaslat, hogy Pápa város válassza meg Jókai Mórt díszpolgárnak, s róla utcát vagy teret nevezzen el. A gondolat egyhangú helyeslésre talált és a kör főtitkárát, Kapossy Luciánt bízták meg a javaslat kidolgozásával. Az indítványt 1893. június 3-i ülésén első napirendi pontként tárgyalta a képviselőtestület, és egyhangúlag megválasztotta Jókai Mórt Pápa város díszpolgárának.
A Jókai Kör indítványozta azt is, hogy a korábbi Hosszú utcát Jókai Mórról nevezzék el. A Pápai Jókai Kör már működésének első évtizedében emlékművet állított a millenniumnak és a Pápa mellett vívott ihászi ütközet hőseinek. Emléktáblát helyezett el Deák Ferenc, Petőfi és Jókai Mór hajdani pápai otthonain, Vanyolán pedig Vajda Péter költő szülőházára. 1931-ben Petőfi és Jókai remekbe készült bronzszobraival gazdagította a várost a Március 15. téren
Az első világháború ideje alatt szünetelt a kör tevékenysége, csak 1924-ben éledt újjá, dr. Antal Géza református püspök elnökletével, majd 1941-től hanyatlani kezdett a kör tevékenysége. A II. világháború alatt 1944. március 1-jén volt a kör utolsó irodalmi estje. Aztán a hónap második felében dr. Kőrös Endre főtitkár az őt és feleségét is érintő zsidótörvények elől a halálba menekült, a kör tagsága az ő sírjánál jelent meg utoljára együtt.
A kör tevékenysége 4 évtizedre megszűnt. 1983-ban szerveződött újjá, melynek egy országos Jókai-vetélkedő volt az elindítója. Huszár János volt az újraindulás kezdeményezője és főtitkárként is fáradhatatlanul dolgozott a közösségért, a város kulturális értékeinek megőrzéséért, bemutatásááért. A Pápai Jókai Kör életét precízen dokumentálták, ebben fontos szerepe volt Fejes Sándornak, aki – ahogy azt Szabó Rita könyvtáros a köszöntőjében elmondta – épp a jubileumi ünnep napján lett volna 90 éves. A bemutatott fotók jó része a Jókai Mór Városi Könyvtár fényképtárában található meg.
A Pápai Jókai Kör tagjai nem csak saját rendezvényekkel gazdagítják a helyi kulturális életet, részt vesznek a városi és más közösségek programjain is. Irodalmi rendezvényeikkel, önképző körükkel, programjaikkal ezt követően is szeretnének tevékenyen eleget tenni az alapszabályban foglaltaknak: „A nemzeti művelődés kifejtése, ápolása, terjesztése és a társas élet emelése…”.
