2. nap
Tegnap kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).
Nézzük mi a helyzet a 2. napon:
– JÓL VAGYOK, ÉLEK ÉS VIRULOK. Egyre kevésbé fáj a vállam, de be kell vallanom, az éjszaka során többször felébredtem rá, hogy fájt a vállam. Talán valamivel jobban, mint más oltások esetében. Rendszeresen kapok oltást (minden évben a szezonális influenza elleni oltást, illetve 5 évente a vírusos agyhártyagyulladás elleni oltás emlékeztetőjét is megkapom), de ez most jobban fájt. Kb. úgy, mint egy tetanusz emlékeztető.
– NINCS LÁZAM, NEM FÁJ A FEJEM, NEM VAGYOK LEGYENGÜLVE ÉS MÁR FÁRADTNAK SEM ÉRZEM MAGAM.
– Az egyetlen bajom – ami biztosan az oltás mellékhatása -, hogy használhatatlanná vált a facebook profilom. Épp ezért a továbbiakban a „Koronás mesék” oldalra száműzöm a naplómat.
– (Bár megpróbáltam a kommentekre válaszolgatni, ez nem fog menni, sajnálom. IGYEKSZEM MAJD az unalmasabb részeknél EGY-EGY GYAKRAN FELMERÜLŐ KÉRDÉST ÉRINTENI, de nem vagyok influenszer, hogy on-line munkából éljek, végeznem kell a munkám. És itt tisztázom, hogy nem vagyok „mindentudó” sem.)
Nézzük, mi történik most a szervezetemben az oltással kapcsolatban:
– A tegnap kapott liposzómáknak már híre-hamva sincs. A bennük lévő mRNS molekulák remélhetőleg bírják még a citoszólban. Ehhez némi molekuláris módosításra is szükség volt, de a számuk így is rohamosan fogy. A feltételezések szerint maximum 72 órát bírják, aztán lebomlanak.
– Fontos tisztázni, hogy a kapott mRNS NEM OKOZ GENETIKAI MÓDOSULÁST. Ennek sok oka van (amiről majd később még részletesen beszélek), de a legfontosabbak, hogy a sejtjeinkben az mRNS a sejtmagból kijuthat, de nem juthat vissza, valamint az, hogy az átíródás általános iránya DNS -> RNS -> fehérje. Ráadásul ne felejtsük el, hogy a tényleges vírusfertőzés esetében a tüskefehérje RNS-e lényegesen nagyobb mennyiségben fordul elő a sejtben, mint most az oltás kapcsán. TEHÁT A GÉNMÓDOSULÁS ESÉLYE KORONAVÍRUS FERTŐZÉS ESETÉN SOKKAL NAGYOBB LENNE, MINT AZ OLTÁS KAPCSÁN, még sem pánikol ettől senki (nagyon helyesen).
– MINDEN ESETRE MOST MÁR VANNAK SAJÁT TÜSKEFEHÉRJÉIM! Én gyártottam őket a karácsonyi töltött káposztából kinyert aminosavakból. Ezzel együtt sok mindent még nem csinálnak: bizonyára kikerült pár részletük néhány szöveti sejt felszínére az MHC I komplexben és elképzelhető, hogy néhány immunsejt (nagy falósejt) is talált valamennyi „szemétként kidobott” formát, amit most dolgoznak fel és a következő napokban „véres kard”-ként fognak körbemutogatni a nyirokcsomókban. DE:
– 1 NAPPAL ELŐBBRE JÁROK A KORONAVÍRUS ELLENI IMMUNVÁLASZBAN, MINTHA MEGFERTŐZŐDTEM VOLNA. Az a klinikai tapasztalat, hogy az első tüneteket követő 7-9. napon a legsúlyosabb a betegek állapota, utána az immunrendszer elkezdi ledolgozni a hátrányát a vírusokkal szemben és javulni kezd az általános állapot. Ez azt jelenti, hogy a fertőzéstől számítva 9-11 nap a vírusok előnye, és ebből 1 napot máris ledolgoztam! (Vagyis nem teljesen, de erről is lesz még szó később.)
– Ebben a pillanatban, tehát nincs semmilyen bajom, dolgoznak a riboszómák, dolgoznak a sejtek, és bár holnap dolgozok én is, de még mindig nincs védettségem, csak némi immunológiai előnyöm.
Folytatás holnap.
A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.