26. nap

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet a 26. napon:

• JÓL VAGYOK. Nincs semmilyen tünetem. Nem fáj a vállam, nincs hőemelkedésem, nem vagyok levert, nem vagyok gyengébb a szokásosnál.
• Örömmel jelentem, hogy az Egyesült Államokban egy másik gyártó oltását megkapó kolléga is jól van.

Felmerült viszont a kérdés vajon mi a helyzet a covid-19 laboratóriumi és radiológiai diagnosztikájával az oltottak esetében?

• A koronavírus diagnosztikájának az alapját polimeráz-láncreakció (PCR) alapján történő koronavírus kimutatás jelenti. Ez képes kimutatni a sejtjeinkben a vírus genetikai kódjának a jelenlétét. Azért is olyan kellemetlen a mintavétel, mert a mintavevő pálcával le kell sodorni pár hámsejtet a nyálkahártyáról, nem elég pusztán a váladékot vizsgálatra küldeni. A JELENLEG FORGALOMBAN LÉVŐ OLTÁSOK ESETÉBEN A PCR TESZT NEM FOG POZITIVITÁST MUTATNI AZ OLTÁST KÖVETŐEN. Pontosabban csak akkor, ha egyébként koronavírus fertőzés is zajlik. Tehát az oltás nem változtatja meg a PCR vizsgálat értékelését.
• HASONLÓ A HELYEZET AZ ANTIGÉN (VÍRUS JELLEGZETES RÉSZLETE) KIMUTATÁSON ALAPULÓ GYORSTESZTEKKEL. Ezeknek a megbízhatósága elmarad a PCR-tól, főleg az álnegatív eredmények miatt. Az álnegatív eredmény azt jelenti, hogy a teszt nem igazolja a fertőzést, pedig mégis van fertőzés. Az álpozitív eredmény ennek az ellenkezője, akkor beszélhetünk róla, ha olyan valakit mutat fertőzöttnek, aki valójában nem fertőzött. A mai gyorstesztek esetében ez utóbbi hiba nagyon ritkán fordul elő. Az oltások ennek a tesztnek az értékelhetőségét sem befolyásolják.
• Nagy felbontású képalkotó vizsgálatok, mint a CT, szintén kiemelkedően fontos diagnosztikai módszerek a covid-19 diagnosztikában. Természetesen a CT felvétel nem azt mondja meg, hogy koronavírus fertőzést látunk, hanem azt, hogy a látott elváltozások megfelelnek-e a vírusos tüdőgyulladásnak, vagy koronavírus fertőzésre jellemző eltéréseknek. A radiológiai vizsgálatokból nyert információk nem csak a diagnózis felállításában jelentenek segítséget, hanem a folyamat előrehaladottságát is ábrázolják számunkra. Ebben a Röntgen vizsgálat is gyakran fontos szerepet kap. TERMÉSZETESEN EZEK SEM MUTATNAK ELTÉRÉST AZ OLTÁS KÖVETKEZTÉBEN.
• A szerológia vizsgálatok a vérből mutatják ki a koronavírus ellen termelődött antitesteket. Tehát a fertőzés pillanatában és az azt követő néhány napban ne várjunk szerológiai pozitivitást, mert az immunrendszernek előbb aktiválódnia kell és antitesteket kell termelni, hogy a teszt pozitívvá váljon. A fertőzést követően először M-típusú antitestek jelennek meg (IgM), amit az idő előrehaladtával fokozatosan az IgG típusú hatékonyabb antitestek váltanak fel. A teszt pozitívvá válásának pontos időpontja jelentős egyéni variációt mutathat, az IgM megjelenését 4-6 nap közé tippelném, az IgG-ét 2-3 hét utánra tenném. Az IgM egy idő után kikopik vérből, ha tehát valakinek csak IgG típusú antiteste van, akkor ő valószínűleg már átesett a fertőzésen. Ha csak IgM-je van, akkor friss fertőzésről van szó, ha pedig mindkettő kimutatható, akkor valószínűleg 2-4 hetes a megbetegedés. ÉRDEKES JELENSÉG A KORONAVÍRUS FERTŐZÉS ESETÉBEN, HOGY A BETEGEK EGY RÉSZE AZ IGAZOLT FERTŐZÉS ELLENÉRE SEM TERMEL KIMUTATHATÓAN ANTITESTEKET. Ennek hátterében sok minden állhat, diagnosztikai hibától, a segítő T-sejtek egyoldalú aktivitásáig, mindenesetre ez nem jelenti azt, hogy a betegségen átesett ember ne lenne védett. Igazából az a helyzet, hogy NAGYON-NAGYON KEVÉS ESETBEN IGAZOLTAK BIZTOSAN ÚJBÓLI KORONAVÍRUS-FERTŐZÉST KORÁBBAN MÁR GYÓGYULTAK ESETÉBEN, FÜGGETLENÜL A KIMUTATOTT ANTITEST MENNYISÉGTŐL. (Vigyázat, a long-covid nem jelent újbóli fertőzést!)
• A szerológiai vizsgálatok és az oltások kapcsolata már jóval izgalmasabb az eddigieknél. Amennyiben az oltás tüskefehérje-ellenes antitesttermelést vált ki, akkor ezeket ki lehet mutatni olyan teszttel (ELISA), amely a tüskefehérjét használja alapul. Ha például valaki nucleocapsid alapú ELISÁ-val próbálja kimutatni a tüskefehérje-specifikus oltás eredményességét, akkor az nem fog menni. Nem mutatja majd az antitesteket, mert azok nem ismerik fel a nucleocapsid-ot csak a tüskefehérjét. Ilyenkor álnegatív eredményt fogunk látni.
• Ilyen problémával nem kell számolni, ha valóban a fertőzésen esetünk át, vagy teljes, elölt vírussal történik az immunizáció.
• Tehát mielőtt az oltás hatékonyságát szerológiai tesztekkel szeretnénk vizsgálni, feltétlenül beszéljünk a vizsgálatot végző laboratóriummal, hogy milyen oltást kaptunk és milyen célból végezzük a tesztet!
• Végül még egy kicsit visszatérnék arra, hogy ha nincs érdemi mennyiségű antitest a vérünkben, nem jelenti azt, hogy nem vagyunk védetek a koronavírus fertőzés ellen. Például egy vizsgálat, ami a tavasszal covidon átesett egészségügyi dolgozókat hasonlította össze, a nem átesett egészségügyi dolgozókkal, azt találta, hogy míg újbóli megbetegedés július-november között egyáltalán nem volt, addig ugyanebben az időszakban, a nem átesettek körében a megbetegedési arány 2,9% (!) volt. TEHÁT A FÉLÉVES VÉDETTSÉG 100%OS VOLT. Pedig biztosan sokan voltak olyanok, akiknek nem volt kimutatható antitesttermelésük.
• Mindezek alapján A FŐ VÉDETTSÉGI IRÁNYMUTATÓK TOVÁBBRA IS A FERTŐZÉSEN ÁTESETTEKET KÖVETŐ VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ÉS AZ EGYES OLTÁSOK FÁZIS 3 VIZSGÁLATAINAK EREDMÉNYEI KELL LEGYENEK.

Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.