27. nap

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet a 27. napon:
• JÓL VAGYOK. Nincs semmilyen tünetem. Nem fáj a vállam, nincs hőemelkedésem, nem vagyok levert, nem vagyok gyengébb a szokásosnál.
• Örömmel jelentem, hogy az Egyesült Államokban egy másik gyártó oltását megkapó kolléga is jól van.
Rengeteg kérdést kapok, hogy mi várható a jövőben a koronavírussal kapcsolatban. Erre természetesen nem tudom a választ, valószínűleg más sem tudja biztosan, de így a napló vége felé, vitaindítóként, teszek néhány feltételezést. Van, amit valószínűnek tartok és van, amiben nem vagyok biztos. Lehet egyetérteni és nem egyetérteni.
• Nem fog semmilyen hosszútávú „rejtélyes” génmódosító mellékhatás jelentkezni sem nálam sem másnál, ami összehozható lenne az oltással. Ezzel szemben már most látszik, hogy a covid 19-en átesettek esetében a betegség után jelentkezik egy roppant bosszantó tünetegyüttes, amit „poszt-covid szindrómának” hívunk. Erről sajnos sokat fogunk még beszélni a következő évben.
• Valószínűsítem, hogy a betegségen átesettek védettsége legalább 1 évet ki fog tartani, megkockáztatom, hogy 2-3 évre is védettek lesznek ezek az emberek, de ez nagyban függ attól, hogy mennyire mutálódik a vírus. Ezt leginkább az itt kigyűjtött adatokra gondolva, azokból kiindulva valószínűsítem.
• Nagyjából ezt várom az oltásoktól is. Lesznek kimutatható különbségek a különböző elvek alapján előállított oltások között, de ezek inkább a hatékonysági oldalt és nem a biztonságossági oldalt fogják érinteni. Tehát nem a mellékhatásokról, hanem a hatás időtartalmáról és a védettség kiterjedtségéről fogunk inkább beszélni.
• Sokáig el fog tartani az oltás mizéria. Ha minden szereplő a legsegítőkészebb hozzáállással áll a problémához és fennakadások és ellenállások nélkül lehet haladni az oltássokkal, akkor is legalább a nyár közepéig kell várni, hogy megközelítsük a hőn áhított 60%-os védettséget. Most a lakosság kb. 1,5%-a az oltás és kb. 5%-a a korábbi betegség miatt védett.
• 2021-ben még maszkozni fogunk. Változó intenzitással, de kelleni fog még. Ennél még érdekesebb kérdés, hogy vajon hosszútávon marad-e szokás a maszkhordás? Lesznek-e olyan helyzetek, munkahelyek, embercsoportok, ahol hosszútávon kell majd hordani a maszkokat, követni a mostani szigorúbb előírásokat? Pl. a kórházakban valószínűleg jóval tovább kellenek majd a maszkok.
• Sokat gondolkodok rajta, hogy mi történik a SARS-CoV-2 vírussal? Visszaszorítjuk és kikoptatjuk egy idő után, vagy velünk marad helyenként fellángoló nyavalyaként? Vagy a mutációi miatt szezonális viselkedést vesz fel, mint az influenza? Vagy belesimul az emberi (hagyományos) koronavírusok életformájába és mind fogunk valamekkora védettséggel rendelkezni ellene és kialakul egy új biológiai egyensúly? Én ez utóbbira tippelnék
• Biztos vagyok benne, hogy a „járvány utáni időszak” nem egyik pillanatról a másikra jön el, az átmenet folyamatos lesz és sok dolog el fog tűnni a korábbi életünkből (jók és rosszak is) és sok olyan dolgot fogunk magunkkal vinni a 2020-21-es évekből, amelyek a járvány nélkül nem váltak volna ennyire központivá.
• Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a járvány nem csak átmenetileg formálja át az életünket, hanem komolya kihatással lesz a jövőnk és Föld jövőjének alakulására is.
Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.