3. nap

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).
Nézzük mi a helyzet a 3. napon:

– MÉG MINDIG JÓL VAGYOK, ÉLEK ÉS VIRULOK. Már nem fáj a vállam, semmilyen nyomát nem érzem az oltásomnak. Semmilyen ritkább mellékhatásról sem tudok beszámolni: nincs lázam, nem fáj a fejem, nem vagyok legyengülve és fáradtnak sem érzem magam. Kicsit unalmas, de nem bánom.
– Ennél sokkal izgalmasabb, hogy MA ÉN OLTOTTAM, többek között egy nagyon kedves barátomat és kollégámat, akit hívjunk – mondjuk – Marcellnak. Ez kifejezetten felemelő érzés volt, főleg nekem, de nem ezért érdekes ez, hanem mert elmondhatom, hogy mire kellett figyelnem az oltásnál:
– Először ellenőriztem, hogy Marcell valóban Marcell-e, nehogy pácienstévesztés legyen. Ő volt az. Elmúlt-e 16 éves? El, mert pont 16 éve ismertem meg az egyetemen és nem tűnt újszülöttnek. Ezután átbeszéltük, hogy nincs-e valamilyen egészségügyi körülmény, ami miatt ne kaphatná meg az oltást: Nem volt magas lázzal járó zajló betegsége vagy fertőzése, nincs súlyos véralvadási zavara és olyan gyógyszert sem szed, amitől súlyosan vérzékeny lenne, nem szed egyéb olyan gyógyszert sem, ami az oltás ellenjavallatát képezné.
– VANNAK OLYAN ÁLLAPOTOK, AMIKOR AZ OLTÁS BEADHATÓSÁGA NEM EGYÉRTELMŰ: egyes autóimmun betegségek, orvosi kezelések, vagy pl. a váradósság esetében kérdések merülhetnek fel. ILYENKOR IRÁNYADÓ AZ ADOTT OLTÁS ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSA ÉS AZ ENGEDÉLYEZŐ SZERV ELŐÍRÁSAI (OGYÉI és EMA), ha ezek az adott kérdésre nem térnek ki, akkor egyéb szakmai protokollok segíthetnek pl. a WHO javaslatai. A nem egyértelmű esetekben (az egyértelműekben is) AZ ORVOS ÉS A PÁCIENS ÁTBESZÉLIK A LEHETŐSÉGEKET, A VÁRHATÓ ELŐNYÖKET ÉS AZ ESETLEGES KOCKÁZATOKAT, MAJD A TÁJÉKOZOTT PÁCIENS KELL MEGHOZZA A DÖNTÉST, hogy kéri-e az oltást.
– Marcell is meghozta a döntést, kérte az oltást. Én ellenőriztem az oltóanyagot: megjelenése, dokumentációja, formája rendben van-e (rendben volt). Ezután megbeszéltük, hogy izomba adott oltást fog kapni, melyet kb. 20 perces megfigyelés fog követi. Fertőtlenítés és a behatási idő után beadtam az oltást, a tű a veszélyes+szúrós hulladékba, Marcell megfigyelésbe került. Mindeközben ügyes volt, de sajnos matrica nem volt nálam, ezért be kellett érje a 20 perc után egy OLTÁSI IGAZOLÁSSAL. Korai mellékhatás nem jelentkezett, ahogy másnál sem. Most már együtt termelhetjük a tüskefehérjét.
Apropó tüskefehérje! Nézzük, mi történik most az én szervezetemben az oltással kapcsolatban:
– Egy-egy kósza oltás mRNS-em maradhatott még bennem, a nagyja már az RNÁzok (RNS bontó enzimek) áldozata lett. Cserébe van bőven tüskefehérjém. Valahogy így nézhetnek ki.
Érdekes fehérjék, abban van szerepük, hogy a vírus bejusson a sejtjeinkbe és eltéríthesse a működésüket. Jellegzetesek a koronavírusra, ezért nagyszerű ötlet ezekre hangolni az immunrendszert. Ez a garancia arra, hogy az oltás nem fog autoimmun választ kiváltani, mert bennünk, emberekben normálisan nem fordul elő ez a fehérje. Viszont ha eljutunk az antitest (amit a szervezetünk a tüskefehérje ellen termel) termeléshez, akkor azok a tüskefehérjéhez kötve gátolhatják a vírus működését.
– Mostanra valószínűleg 1-2 immunsejt is előkerült, akik felismerték ezeket az idegen tüskefehérjéket. MEGINDULT AZ IMMUNBÜROKRÁCIA! Az immunhadseregben egy döntés meghozatala többszörös ellenőrzést követően történik meg: „Nézd! Ezt találtam. Szerintem veszélyes!” „Jé! Tényleg annak tűnik. Egyébként te immunsejt vagy?” „Az vagyok” „És nem vagy korrupt?” „Nem.” „Ok, mutasd, mid van!” „Tessék” „Ejnye, itt baj van, aktiválódjunk és kereshttps://acs-h.assetsadobe.com/is/image//content/dam/cen/98/8/WEB/09808-scicon3-spike.jpg/?$responsive$&wid=300&qlt=90,0&resMode=sharp2sünk még ilyent!” Ilyen és hasonló párbeszédek vezetnek az sejtek fokozatos aktiválódásához, ahol mindig benne van a lehetőség, hogy visszanyugtassák magukat, vagy továbbaktiválódjanak. Minden döntéshez sok elemi lépés vezet, melyekbe be kell vonni többféle immunsejtet. Szörnyen bonyolult és pontosan ellenőrzött folyamat. De erre szükség van, hogy ne induljanak meg önmagunk szervezetét megtámadó autóimmun folyamatok, de mégis kellően gyorsan reagáljon a rendszer a fertőzésekre és a ráksejtképződésekre.
– Szóval az immunrendszer helyi aktiválódási folyamata zajlik most a vállamban és a környező nyirokcsomókban. Érdemi fegyver még mindig nem készült a koronavírus ellen, de legalább már kapcsoltak azok a sejtek (limfociták) is, akiktől a megoldást várhatjuk.
– 2 NAPPAL ELŐBBRE JÁROK A KORONAVÍRUS ELLENI IMMUNVÁLASZBAN, MINTHA MEGFERTŐZŐDTEM VOLNA. Még dolgoznak a riboszómák és a tüskefehérje-termelő sejtek és már megindult a lassú „specifikus immunválasz gépezet” is, de még mindig nincs védettségem.
Folytatás holnap.
A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.