6. nap

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).
Nézzük mi a helyzet az 6. napon:

– MÉG MINDIG JÓL VAGYOK! Semmilyen nyomát, vagy káros mellékhatását nem érzem az oltásomnak. És szintén jól van a másik gyártó vakcinájával oltott kolléga az Egyesült Államokban. Neki is kicsit fájt a válla, de nem volt más.
– Ha valakit érdekelne: a PCR-om is negatív, nincs koronavírus bennem. Nem azért volt szükség PCR tesztre, mert szerettem volna megnyugtatni a kétkedőket, hogy nem kaptam a koronavírust az oltástól. (Bízom benne, hogy aki még 6. napon is veszi a fáradtságot, hogy olvasson, az már úgy is tudja, hogy a tüskefehérje mRNS oltás nem képes koronavírus fertőzést kiváltani.) Hanem azért, mert előfordul, hogy az egészségügyi dolgozók, a betegellátás során megbetegednek. Ilyenkor járványügyi szempontok alapján tesztelni kell a többieket is.
– Igen, ez azt jelenti, hogy a nővérek, a gyógytornászok, a gyógyszerészek, az orvosok és fogorvosok, a dietetikusok, a katonák, a betegkísérők, a takarítók, a portások, az adminisztrátorok, MINDENKI, AKI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN VAGY A SZOCIÁLIS ÁGAZATBAN COVIDOS BETEGEKET ÁPOLNAK FOKOZOTTAN VANNAK KITÉVE A KORONAVÍRUS MEGFERTŐZÉS VESZÉLYÉNEK. Minden nap, amikor sóhajtunk egy utolsó nagyot mielőtt felvesszük az FFP-akárhányas maszkot, végig fut rajtunk, hogy megfertőződhetünk.
– De én most negatív vagyok, ez azt jelenti, hogy az oltás pillanatában sem lappangott bennem a koronavírus.
– Viszont van bennem néhány aktivált immunsejt. Ezek remélhetőleg rájöttek tegnap óta, hogy túl kevesen vannak a feladathoz, ezért más immunsejteket is hívogatnak és osztódni is elkezdtek, mert olyat is tudnak ám! Eltartott nekik egy darabig, amíg rájöttek, hogy ők a kiválasztottak és nekik kell megoldani a helyzetet. Meg kell sokszorozzák magukat, hogy legyen sok kiválasztott. Ők a klónok. HA ELEGEN LESZNEK, AKKOR INDULHAT A KLÓNOK HÁBORÚJA!
– Tehát már 5 NAPPAL ELŐBBRE JÁROK A KORONAVÍRUS ELLENI IMMUNVÁLASZBAN, MINTHA MEGFERTŐZŐDTEM VOLNA. Még mindig nincs érdemi védettségem, de már alakul a dolog…
Itt pedig jöjjön néhány válasz a felvetett kérdésekre:
– Sokan kérdezik, hogy MI VAN AKKOR, HA AZ OLTÁS A FERTŐZÉST KÖVETŐ TÜNETMENTES LAPPANGÁSI IDŐBEN TÖRTÉNIK. Ront, vagy javít ilyenkor a helyzeten? NOS, NAGYON VALÓSZÍNŰ, HOGY NEM VÁLTOZTAT SEMMIT. Rontani nem tud, mert addigra már úgyis ott van mindenhol a koronavírus mRNS, nem tud „hiperreakció” kialakulni az oltásra, mert az amit kivált, az nem oszt, nem szoroz a robbanásszerű vírusszaporodáshoz képest. Így javítani sem tud a helyzeten, ugyanebből az okból kifolyólag. Ezt alátámasztja, hogy a fázis 3 vizsgálatban csak az oltást követő 12. naptól volt kimutatható előnye az oltottaknak a kontrollcsoporthoz képest. Másrészt ez tapasztalat is, mert máris jelentettek ilyen eseteket. Összegezve: nem kell tartani semmilyen rendkívüli reakciótól, ha véletlenül lappangás alatt oltunk be valakit.
– Az eddigiekből az is következik, hogy olyan is lesz, aki az oltást követően, a védettség kialakulása előtt fertőződik, de erről már volt szó a napló 5. napján.
– Szintén gyakori kérdés, hogy LEHET-E OLTANI A FERTŐZÉSEN ÁTESETTEKET. Lehet, bajt nem csinálunk vele. Az igazi kérdés az, hogy van-e értelme. Ebben nincs széleskörű egyetértés jelenleg. Vannak, akik szerint jobb lesz a védettség tőle és vannak, akik szerint a védettség kitart, és ne pazaroljuk az oltást.
– Hogy mennyi ideig tarthat ki a védettség az egy nehéz kérdés. A legfrissebb adatok alapján legalább 8 hónapig. De nem tudok olyan klinikai vizsgálatról, amely lezárult és azt vizsgálta, hogy a covidon átesett betegek hány százaléka fertőződött meg újra. Valószínűleg nem sok, az alapján, hogy csak szórványosan jelentenek ilyen eseteket.
– A JELENLEGI MAGYAR SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN A 3 HÓNAPNÁL RÉGEBBEN ÁTESETTEKET IS LEHET OLTANI.
– A személyes véleményem, hogy az érkező klinikai eredmények tükrében folyamatosan pontosítani kell majd a szabályokat, mert bár a meglévő védettség mellett adott oltás beadása nem veszélyes, de etikátlan, mert pazarló és feleslegesen teszünk ki bárkit is az (egyébként nagyon alacsony) oltási rizikónak.
– Ez rögtön átvezet a következő kérdésbe: MENNYI IDEIG VÉD AZ OLTÁS? Az eddigi vizsgálatok alapján 3 hónapon át biztosított a kb. 95%-os védettség. Ez nem azt jelenti, hogy csak 3 hónapig véd. Ez azt jelenti, hogy egyelőre 3 hónapnyi adatunk van. Ahogy gyűlnek az adatok látni fogjuk, hogy meddig tart ki a védettség. Lehet, hogy 6 hónapot, lehet, hogy egy évet. Lehet, hogy örökre – legalábbis ez ellen a vírusforma ellen. Ezt még nem tudjuk.
– Az is bonyolítja a képet, hogy szerológiai tesztekkel (antitestmennyiség-méréssel) nem lehet pontosan megmérni, hogy meddig tart a védettség. Elképzelhető, hogy sokaknál nem is lesz jelentős antitesttermelés, mégis védettek lesznek. Ugyanis az antitestek szintjének megállapítása nem alkalmas a sejtes immunválasz mérésére, aminek nagy szerepe van a vírusfertőzések ellen. AZ OLTÁS KIVÁLTOTTA VÉDETTSÉG TARTÓSSÁGÁRÓL TEHÁT A MEGBETEGEDÉSI STATISZTIKÁK FOGNAK VALÓS KÉPET ADNI. EZEKTŐL FÜGG MAJD, HOGY KELL-E ÚJRAOLTANI ÉS HOGY MIKOR.

Folytatás holnap.
A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.