65. 50 és 20
A Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával 2018-ban indult először Pápán bábcsoportok létrejöttét segítő foglalkozássorozat. Azóta nagyon sok bábcsoport-vezető végezte el a képzést a Pegazus Színház vezetőinek köszönhetően. Most ismét indult egy kurzus, melynek nyitóalkalma szombat délután volt. A foglalkozás keretében nyitották meg Sarkadi Nagy László rendező, bábtervező jubileumi kiállítását.
A bábcsoportvezetőket segítő képzés ezúttal a szokottnál jóval magasabb létszámmal indult, 25-en vesznek részt a tanfolyamon, amit Végh Zsolt és Sarkadi Nagy László vezet. A képzést az NMI támogatja. – Ez a tanfolyam a Nemzeti Művelődési Intézet által akkreditált és a végén tanúsítványt adó bábcsoportvezetői képzés 90 órás, ami azt jelenti, hogy akik ezt a tanfolyamot elvégzik, azok egy bizonyítványt kapnak arról, hogy ők most már hivatalosan is értenek ahhoz, hogy bábcsoportot vezethessenek. De számunkra, az intézet számára azért is fontos ez, mert nagyon hosszú idő óta, közel tíz éve dolgozik már a Nemzeti Művelődési Intézet azon, hogy újraélessze az amatőr bábjátszás hagyományát – mondta dr. Baloghné Uracs Marianna szakmai vezető.
A gyakorlatcentrikus foglalkozássorozat első alkalmán is már sok új dologgal megismerkedtek a résztvevők. Jutalmuk egy kiállításmegnyitó volt, a tárlat Sarkadi Nagy László gyönyörű bábjait mutatja be. Sarkadi Nagy László 65 éves lett, 50 évvel ezelőtt jegyezte el magát a bábozás különleges világával, s húsz éve pedig már, hogy Pápán vezeti be a Pegazus Színház előadásain keresztül a gyerekeket is ebbe a meseországba. A tárlat a pápai évek előadásaiból válogatott anyag.
Van itt Vándorsárkány, van Terülj-terülj asztalkám, van Kiskakas, gyémánt félkrajcárja, Csuka parancsára, Három kismalac, Pöttöm Panna, Csizmás kandúr, Pinokkió – csak hogy néhány előadáscímet, szereplőt említsünk. Ennél természetesen jóval nagyobb tereket is meg lehetne tölteni Sarkadi Nagy László bábjaival, hisz a húsz év az évadonként minimum három bábos mese, s egy-egy előadásban pedig tíz, tizenöt vagy még több báb is szerepel. De van egy különlegessége is a kiállításnak, egy kis asztalka, ami egy önvallomás – erről Végh Zsolt mondott néhány szót.
– Nekem a legfontosabbak a szívecskék, bár amúgy – talán nem kövez meg – egy nagyon határozott, zord és morc ember is tud néha lenni, akinek hatalmas szíve van, mert különben nem tudna színházban dolgozni. S ott van a nyél nélküli szemüveg, ami állandóan az orrán lóg, mikor tervez vagy ír, vagy ott van a maci, amit sokan ismernek az állandó mackókiállításáról, de a cigarettája is, hisz nehezen tudjuk őt már elképzelni a füstfelhő nélkül, ami belengi alkotás közben – mesélte Végh Zsolt.
