7. nap

Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).

Nézzük mi a helyzet az 7. napon:
– MÉG MINDIG JÓL VAGYOK! Normális az étvágyam, nem fogytam, nem híztam. Nem észlelek semmilyen gyomor-bélrendszeri tünetet sem. Semmilyen nyomát, vagy káros mellékhatását nem érzem az oltásomnak.

Molekuláris szinten:
– Zajlik az aktivált immunsejtek sokszorozódása. A specifikus, más néven szerzett immunválasz (melynek legjelesebb képviselői a limfociták) különleges képessége, hogy azok a sejtek, akik képesek felismerni egy kórokozót, többszörös visszacsatolás és engedélyeztetés után elkezdenek osztódni. Az osztódott sejteket klónoknak hívjuk. Egymásnak másolatai és ugyanarra a felismert képződményre képesek immunválaszt adni. Ez esetben a tüskefehérjéket felismerő immunsejtek aktiválódnak és kezdenek osztódni.
– Ez nem azt jelenti, hogy csak EGY féle sejt aktiválódik és az osztódik. Több különböző immunsejt is felismerheti az idegen, vagyis veszélyes tüskefehérjét. Van, aki a tüskefehérje tetejét, van, aki az alját, van, aki valamilyen közbülső darabját ismeri fel. Ezek mind aktiválódhatnak és osztódni kezdhetnek.
– Olyan ez, mint ha lenne egy osztálynyi gyerek, akik békésen elvannak az iskolában. A 30 gyerekből 4 az almát szereti, a többiek mást. Egyszer csak egy nagy rakat almát öntenek a terembe, ami senkinek nem tetszik, mert hát ki szeret térdig almában gázolni? Mindenki nézegeti az almát, hogy mit csináljon vele, de a 4 gyerek (Ond, Kond, Tas és Töhötöm) elkezdi enni az almát valamilyen módon. Ond a tetején kezdi enni az almát, Kond, az alján, Tas a száránál szereti elkezdeni, Töhötöm pedig pont a közepét kezdi mindig. Mind megeszi az almát, de máshol szeretik elkezdeni. Amikor a tanár észreveszi, hogy ezek eszik az almát, akkor megdicséri őket, hogy ügyesek, egyék csak, de egyék gyorsabban. Eszik is gyorsabban, de valahogy nem az igazi a tempó, ezért a tanár egyre tovább biztatja őket. Töhötöm egyszer csak rájön, hogy ha megduplázódik, akkor kétszer annyi almát tud enni. Így elkezd duplázódni. Lesznek 31-en: 26 más gyerek, 1 Ond, 1 Kond, 1 Tas és 2 Töhötöm. De az alma nem fogy eléggé, zavarja a tanárt, kicsit a többieket is, ezért tovább bíztatják az almaevőket: A Töhötömök tovább duplázódnak, de már Tas és Ond is duplázódik, Kond le van maradva. Egy idő után lesz 4 Ond, 2 Kond, 8 Tas és 32 Töhötöm. Ezzel nő a létszám is: már 73-an vannak, 27 nem csinál semmit, maximum bíztat, 46 meg falja az almát és végre fogy az alma. Persze így lesz egy csomó klónunk, de nem baj. A lényeg, hogy azok legyenek többen, akik megoldják az alma-vészt.
– Ez van az oltással is. Azzal a különbséggel, hogy mi nem attól félünk, hogy egy rakat alma önti el az osztályt. Mi attól félünk, hogy egy rakat almafa!! És az ellenséges almafák már veszélyesek: szétnyomják az osztályt, felszívják az összes vizet, benőhetik az egész iskolát és az almaevők túl lassan osztódnak ahhoz, hogy megóvják a sulit. De ha indulóból van jó sok Töhötöm és Ond, Kond, Tas, akkor hiába támadnak az almafák, mert az almáknál fogva felzabálják azokat is a Töhötömök, meg a Tasok stb.
– Tehát már 6 NAPPAL ELŐBBRE JÁROK A KORONAVÍRUS ELLENI IMMUNVÁLASZBAN, MINTHA MEGFERTŐZŐDTEM VOLNA. Talán már van valami védettségem.

Sok kérdés érkezett arról, hogy különböző alapbetegségek mellett lehet-e oltani. Nézzük sorjában:

• A jelenleg Magyarországon engedélyezett oltás alkalmazási előírásban egyértelmű ellenjavallat van arra az esetre, ha valaki allergiás az oltásban lévő összetevőkre. Az összetevőket szintén meg lehet találni az alkalmazási előírásban.
• Külön említ néhány specifikus betegcsoportot az alkalmazási előírás, ahol nem egyértelmű a helyzet:
• Immunkompromittált személyek (többek között egyes autoimmun betegek és az immunszupprimánst, vagy -modulánst szedő betegek) esetében a vakcina hatásosságát és biztonságosságát nem vizsgálták, tehát így nincs erre adat. Ugyanez a helyzet a várandósokkal és a szoptatókkal is.
• Mit lehet akkor tenni? Lehet, vagy nem lehet oltani?
• Amennyiben erről nem rendelkezik külön az illetékes hatóság, akkor fő szabályként leszögezhetjük, hogy a speciális alapbetegséggel vagy állapottal rendelkezők oltását azzal a kezelőorvossal javasolt megbeszélni, aki a beteget és alapbetegséget legjobban ismeri, kezeli. Pl. Autoimmun betegségeket, a kezelő immunológussal, egyes esetben endokrinológussal, reumatológussal, nefrológussal stb.
• Az immunkompromittáltaknál más oltások kapcsán – a legtöbb esetben – már egyetértés van abban, hogy javasolt oltani az immunkompromittált betegeket, de vannak kivételek is! Épp ezért fontos a koronavírus oltások kapcsán is az alapbetegséget ismerő kezelőorvos megkérdezése.
• A várandósok esetében az oltás nem ajánlott, mert nincs elég adat a mellékhatások megítélésére. A kisszámú várandós esetében, akik ilyen-vagy olyan okból oltást kaptak, nem figyeltek meg eddig számottevő mellékhatást, de az ilyen esetek száma miatt nem lehet biztonsággal ajánlani az oltást.
• A szoptatók esetében, az eddigi adatok alapján, puhult a korábbi szigorú hozzáállás. Akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.
• Végezetül szeretném ajánlani a további kérdéseikre választ keresőknek a „Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó” nyilvános csoportot. Itt nagyon igényes és precíz formában igyekeznek tájékoztatást adni a vakcinákról.

Folytatás holnap.

A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.