A csoda bennünk van

,,Hamvas Béla szerint az, aki reggel vers helyett vezércikket olvas, az nagyobb bűnökre is képes. Persze szükség van a vezércikkre is, de mást csinál az emberrel az ének, a vers, az ima, a gondolat, a zene, mint az újsághírek. S nekünk arra a másra van szükségünk’’ – Schäffer Erzsébet volt a Jókai Mór Városi Könyvtár vendége. Szeretett közönsége telt házzal várta, s hol nevetve, hol könnyes szemmel hallgatta az igaz történeteket.

És Schäffer Erzsébet mesélt. Mesélt a vonatutakról, melyek mindig gazdagítják egy-egy történettel – akkor is, ha látszólag nem történik semmi. Mint mondta, a mostani utazásán hálás volt, mert többen is segítettek a könyvekkel teli bőröndjét levenni, majd feltenni a vonatra. Hozzátette, hogy elfelejtettünk kérni, pedig anélkül nehezen érkezik a segítség. S ha kérünk, kedvesen és nem követelőzően, akkor meglepetéssel tapasztaljuk, hogy nem maradunk egyedül. 

S ami még fontos: a játékosság. Ha humor, akkor nem veszett el a világ és mi sem. Vallja, hogy a csoda bennünk van, s igenis képesek vagyunk rá, hogy megváltoztassuk a rossz ízű helyzeteket: humorral, játékossággal, s a legfontosabbal, a figyelemmel. Ha figyelünk, akkor kinyílik a beszélgetőtárs és a világ is.

S ahogy mesél, a közönség elhiszi minden szavát, mert hiteles. Mert a találkozókon ő maga is megteremti a csodát. Nevetve igazítja a haját a fényképezőgépnek és a kamerának, hozzátéve, hogy az ember öregszik, de a hiúság nem múlik, esetleg egy kicsit. Aztán mesél egy telefonos sztorit is, mert megcsörren egy mobil. S úgy mesél, hogy nem megszégyenít, hanem felemel. Mert gyarlók vagyunk, tehát ne tegyünk úgy, mintha mi nem hibáznánk. És egyébként is, a csoda bennünk van – éljünk vele.