A helység kalapácsa – kicsit másként

A pápateszéri iskolások és felnőttek, valamint a Refis Bábozda zenés műsorát láthatták az érdeklődők a református gimnázium tornatermében. Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét vitték színpadra, művészi színvonalon, aminek garanciája többek közt a rendező, Balázs-Valler Kata és a tervező, Balázs János Balázs.

A rendező elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre az előadás a Petőfi200 kapcsán. Az eredeti történetet újragondolták, voltak bábosok, voltak színészek s a fiatalok, akik mintegy időutazóként reagáltak a történetre közösségi médiás utalásokkal.

A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, ám később annál inkább, amikor humorára, iróniájára, a szellemes szóvirágok képeire vevő lett a közönség.

Fejenagyot, a helység kovácsát templomba zárják, mivel elaludt az istentisztelet végén. Főkolompos az ügyben Harangláb, az egyházfi, aki puszta heccből segíti szerelmi beteljesülésében az otthon elnyomott, lágyszívű kántort, kinek felesége az amazontermészetű Márta. Az alapkonfliktus tehát szerelmi huzavona: Fejenagy szíve választottja Erzsók, kocsmárosné, akiért rajong a kántor is. Aztán persze a nagy kocsmai verekedés után minden jóra fordul.