A holt-tengeri szövegek rejtelmei

Qumrán kincsei címmel várta az érdeklődőket a május 9-i zsidó szabadegyetem újabb előadásán Dr. Tamási Balázs, az OR-ZSE könyvtárának igazgatója, egyetemi docens. A holt-tengeri szövegek rejtelmeiről, a régészeti, történelmi, vallástörténeti és nyelvészeti szempontból is egyedi gyűjteményről tanulhattak a megjelentek, tájékoztatta a Médiacentrumot Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke, szervező.

Az 1947 és 1956 között felfedezett szövegeket 11 barlang rejtette évezredeken át. A 950 mű felfedezett és azóta tudományos kutatások meghatározó forrásaként szolgáló leletanyaga egyúttal lenyomata is egy esszénus közösségnek, mely Qumránban élt. A szövegek egyaránt tartalmaznak bibliai kéziratokat a Héber Biblia összes könyve kapcsán (kivéve Eszter tekercse), qumráni szerzőségű iratokat és nem bibliai, ún. „apokrif” iratokat – hangzott el az előadáson.

A leghosszabb kézirat 8,3 méter hosszú és 66 szövegoszlopból álló Templom-tekercs, melyhez 1967- ben, kalandos úton jutott hozzá Izrael Állama egy arab kereskedőtől. A qumráni tekercsek nagy része ma a Könyv szentélye nevet viselő Izrael Múzeumban található, melyet 1956-ban építettek, ahol megtekinthetik a látogatók a leletek egy részét. A jeruzsálemi Rockefeller Archeológiai Múzeumban is őriznek a holt-tengeri kincsekből. Ma már a szövegek szinte teljes egésze elérhető digitalizált formában az interneten keresztül.

Az i.e. III századtól az i.sz. I. századig feltárt leletanyag sajátossága, hogy a hagyományt, a közösség életének szabályzatát, valamint a hétköznapokhoz, a hitélethez kapcsolódó előírásokat egyaránt bemutatja. De nem csak a szövegtöredékek, hanem a mellettük talált tárgyi eszközök, így tfilin (imaszíj), cserépedények és a hajdani település építészeti elemei (mikve=rituális fürdő) egyaránt árulkodnak a hajdani zsidó közösség hétköznapjairól. A szövegek felfedezését követően komoly ásatások történtek a területen, így a régészek feltárták a hajdani települést is.

Az előadás záró összefoglalójában Dr. Tamási Balázs a holt-tengeri szövegeket az ókori zsidó eszmetörténet kutatásának forradalmaként jellemezte. A leletek meghatározó hatással voltak a szentírástudományra, a zsidó liturgia és miszticizmus területére, a héber nyelvészetre és a kereszténység zsidó hátterének kutatására is.

A szabadegyetem május 22-én folytatódik, akkor a zsidó öltözködés sokszínű hagyományáról lesz szó Kurucz Ákos rabbi előadásában.