A jövő energiatudatos épületei: modernizációval a drasztikus energiafogyasztás csökkentéséért

Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése érdekében az épületállomány modernizációja elengedhetetlen. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia használata jelentheti a megoldást.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével készült kutatás szerint az épületek energiafogyasztásának és szén-dioxid-kibocsátásának drasztikus csökkentése csak az ingatlanállomány átfogó és gyorsított modernizációjával érhető el. A megújuló energiaforrásokra, különösen a napenergiára való átállás alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.

Az SZTE közleménye rámutat, hogy az Európai Unióban az épületek a teljes szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadáért felelnek. A Párizsi Egyezmény és a Zöld Megállapodás célkitűzései – a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fok alatt tartása és a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátás 2050-re való elérése – csak az épületállomány gyors és hatékony modernizációjával érhető el. A szakemberek matematikai modellek segítségével vizsgálják, hogyan csökkenthető az épületszektor energiaigénye és ezzel párhuzamosan a károsanyag-kibocsátás.

Molnár Gergely, az SZTE adjunktusa, 2020 óta vesz részt az EU H2020 SENTINEL projektjében, amelyet Ürge-Vorsatz Diana, a CEU Környezettudományi és -politikai tanszék professzora vezet. Kutatásaik eredményeit a Renewable and Sustainable Energy Reviews című tudományos folyóirat publikálta. A kutatás négy különböző modernizációs forgatókönyvet vizsgál, és energiamodellezési technikák segítségével elemzi az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentésének ütemét és mértékét.

Az eredmények alapján a modernizáció 2060-ig tartó folyamata, nemcsak az EU szintjén, hanem tagállami szinten, sőt klímazónák és épülettípusok szerint is jelentős változásokat vetít előre. A kutatás különböző forgatókönyveket is felvázol az épületi szektor megújuló energiaforrásokra való átállására vonatkozóan, kiemelve a napenergia szerepét az energetikai dekarbonizációban.

Molnár Gergely szerint a kutatás eredményei világosan mutatják, hogy az épületek energiafogyasztásának és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése kizárólag az épületállomány modernizációjával, illetve a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel érhető el.