A márciusi eső is aranyat ér

Fellélegzett a búza – mondják a gazdák az elmúlt napok esős időjárása után. A március végi csapadékmennyiség 17-20 milliméter körül mozgott Pápa környékén, a hónap elején közel 30 milliméter hullott, a kettő közötti esős idő pedig 20 milliméternyi csapadékot jelentett a környékbeli szántóföldeknek. Minden csepp csapadékért hálás a föld és valamennyi őszi vetésű szántóföldi növény, hiszen az idei télen nagyon kevés nedvességhez jutottak.

Környékünkön jellemzően repcét, őszi árpát és őszi búzát vetnek a gazdálkodók, ezek a szántóföldi kultúrák szépen keltek és fejlődtek, a téli csapadék azonban nagyon hiányzott.
-A gabonáknak kimondottan jót tett a márciusi eső, elindultak, növekedtek, megbokrosodtak és a kijuttatott műtrágyákat a csapadékkal fel tudták szívni, így intenzív fejlődésnek indulhatnak. Sokan hittek a februárra ígért csapadékban, akkor ellepték a traktorok a földeket, de az eső elmaradt és az akkori műtrágyázás hatékonysága megkérdőjelezhető – mondta Vándor Ottó, aki városunk közelében gazdálkodik.

Az idei télből nemcsak a csapadék hiányzott, hanem az igazi hideg is, márpedig az őszi gabonáknak kell a fagy. 
-Az őszi vetésű gabonák a hideg hónapok alatt gyökeret eresztenek és megerősödnek, miközben a föld feletti részük minimálisan fejlődik. Aztán a hideg időszak után a növények felkészülnek a szárba indulásra és a kalászképzésre. Ha viszont nem kapják meg a szükséges hideghatást késhet a szárba indulás, gyengébb lehet a termésképződés és a növény később rosszabbul alkalmazkodik az időjárási stresszekhez – magyarázta a szakember.

Hozzátette, a téli fagyok azért is szükségesek, hogy elpusztítsák a kártevőket, ha azok ugyanis az enyhe időben áttelelnek, sokkal több növényvédőszert kell használni a szántóföldi kultúrák kártevő elleni védekezésére minden növényfajtánál. Ez pedig idő, energia, pénz. Erre az idén is készülniük kell a gazdáknak.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők már készülnek a tavaszi vetésre, hiszen áprilisban talajba kerül a kukorica, a napraforgó és a szója is. A megszántott talajokat szinte már mindenki lesimította, ezzel előkészítette a vetőágyat, aztán jellemzően április 10-e körül, ha az időjárás megfelelő és a talajhőmérséklet 10 fok körül van, elkezdik vetni a napraforgót, aztán a kukoricát és végül a szóját.