A mindennapok hősei

Szociális munka… Mennyi emberi sors, mennyi nehézség, őrlődés, aggodalom, útkeresés, kisiklott élet, és mennyi kézfogás, figyelem, iránymutatás, segítő szeretet, elhivatottság és szakmai tudás rejlik ebben a két szóban!

A szociális munkások sokak számára láthatatlanok. Azonban a segítségre szoruló gyermekeknek és felnőtteknek, fogyatékkal élőknek, magányos időseknek, hajlék nélkül maradt embereknek, nehéz sorsú családoknak, szenvedélybetegséggel vagy mentális zavarokkal küzdőknek ők jelentik a stabilitást, a biztos pontot, a segítő kezet, sok esetben az egyetlen reményt. Ők lehajolnak és felemelik azokat is, akiken mások talán átlépnének. Figyelemmel fordulnak azokhoz, akiket mások nem hallgatnak meg. Letörlik a könnyeiket azoknak, akikre mások nem figyelnek.

Egyes adatok szerint ma Magyarországon közel százezren dolgoznak különböző szociális intézményekben. Közel százezren választották hivatásukul a lelkileg és sok esetben fizikailag is rendkívül megterhelő segítő munkát. Sokan talán nem is értik, hogy miért. A szociális terület nem a csúcsfizetésekről híres – sőt! Az anyagi elismerés hiánya mellett a szociális munkások sokszor még erkölcsi elismerést sem kapnak. Ők mégis minden nap elindulnak és teszik a dolgukat, mert tudják, hogy azoknak, akiknek segítségre van szükségük, ők jelentik a stabilitást, a biztos pontot, a segítő kezet, sok esetben az egyetlen reményt.

Ma van a szociális munka napja. Ma azokra az elhivatott szakemberekre irányul a figyelem, akik a legnehezebb élethelyzetekben nyújtanak segítséget.

Kedves szociális munkások – dolgozzatok bár állami, önkormányzati, civil szervezetek, vagy egyházak fenntartásában működő intézményekben! Sokan látunk benneteket! Hősök vagytok! Köszönjük a munkátokat!

Illusztráció: ???? Use at your Ease ???????? képe a Pixabay -en.