Ami a számok mögött van: így látják az elemzők az inflációs adatokat

Havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek az árak március és április között, már csak ezért sem beszélhetünk az éves áremelkedés érdemi csökkenéséről a Bankmonitor szakértői szerint. A Központi Statisztikai hivatal adatai alapján ugyanakkor áprilisban 24 százalék volt az infláció a márciusi 25,2 százalékkal szemben. 

Nézzük meg egy kicsit közelebbről a számokat. Januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, míg áprilisban pontosan 24 százalékot mért a statisztikai hivatal. Eszerint az év első harmadában az átlagos áremelkedés mértéke – számtani átlaggal számolva – 25,1 százalék volt.

A Magyar Nemzeti Bank a márciusi inflációs jelentése alapján 15 és 19,5 százalék közé várta a 2023-as inflációt. 

A 15,0 százalékos éves áremelkedés eléréséhez az elkövetkező 8 hónapban 9,96 százalékos átlagos inflációra volna szükség. Ez azt jelenti, hogy a havonta mért áremelkedések számtani átlaga nem lehet magasabb 9,96 százaléknál. Elemzők a sokat emlegetett egyszámjegyű – azaz 10 százalék alatti – áremelkedést csak az év utolsó hónapjaira várják, ez alapján pedig sajnos már most sem tűnik reálisnak a 15,0 százalékos alsó határ teljesülése, részletezi a Bankmonitor sajtóközleménye.

A 19,5 százalékos felső határ eléréséhez arra van szükség, hogy az elkövetkezendő hónapokban az éves infláció átlaga ne haladja meg a 16,7 százalékot. Ez reálisan teljesíthető célkitűzésnek tűnik. Ha pedig abból indulunk ki, hogy az év utolsó hónapjában valóban egyszámjegyű lesz az infláció – például 9,9 százalék -, akkor a maradék 7 hónap átlaga már 17,7 százalék is lehetne.

Mindezek alapján a Bankmonitor szakértői szerint a korábbi inflációs előrejelzés alsó szélének elérése már nem tűnik reálisnak. Ugyanakkor az Magyar Nemzeti Bank által márciusban várt 19,5 százalékos felső határérték átlépésére nincs nagy esély, ahhoz újabb gazdasági sokkra lenne szükség.

Illusztráció: pexels.com