Amikor a háborúról emlékezünk, akkor a békéről beszélünk – emlékünnep Tapolcafőn

1934. június 3-án avatták fel a hősök szobrát településünkön – kezdte beszédét Megyeriné Borsó Éva, a tapolcafői tanácsadó testület tagja. Idézett a korabeli újságokból kiemelve az esemény emelkedett hangulatát. Akkor vésték fel az első világháború 65 tapolcafői hősi halottjának nevét, és akkor helyezték el rajta azt a koronát, amelyet aztán lecseréltek egy katonai rohamsisakra az ötvenes években. Máténé Kalmár Zsuzsanna 1991. óta kutatja a település történetét, őt kereste meg Varga László, aki egy falbontás során találta meg azt a kőből készült koronát, ami korábban az emlékművet díszítette. Az avatás során készült fotók alapján azonosították, hogy valóban arról a koronáról van szó, melyet most helyeztek vissza méltó helyére. Alig egy évvel az első világháború kitörése után már törvényt hoztak arról, hogy minden település állítson méltó emléket a hősi halottaknak – erről már Dr. Áldozó Tamás Pápa város polgármestere beszélt. A nemzet felfoghatatlan véráldozatáról beszélt, melynek öröksége a mai napig tart és emlékezésre késztet mindannyiunkat. Arról beszélt, hogy úgy látszik az emberek nem tanulnak az elmúlt évszázadok, sőt az elmúlt évtizedek háborúiból. Dr. Áldozó Tamás kifejezte tiszteletét azoknak, akik fontosnak tartották, hogy megújítsák a tapolcafői háborús emlékművet. Mindaddig köztünk lesznek az elesett hősök, amíg lesz egy ember is, aki megáll az emlékmű előtt és végig mondja az elesettek neveit. Tisztelet a hősöknek, bátorság és bölcsesség az élőknek, tisztelet a tapolcafőieknek – zárta gondolatait a polgármester. A rendezvényen műsort adott a Tapolcafői Forrás Népdalkör. Miután a történelmi egyházak papjai megáldották a felújított emlékművet a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit.