Arany János diákjai, Arany tájakon – Felvidéken felismerjük magyarságunk

Arany János diákjai, Arany tájakon – Felvidéken felismerjük magyarságunk. Ezzel a projektcímmel tettek Határtalanul kirándulást a Mezőlaki Arany János Általános Iskola hetedikesei, három felejthetetlen napot töltve a Felvidéken. A Vág folyó völgyében jártak, ahol meglátogatták a magyar vonatkozású történelmi helyeket, emlékeket. A kiránduláson életre szóló élményeket szereztek. Huszonegy tanuló három pedagógus kíséretében indult útnak, hogy megismerkedjenek a Felvidék hozzánk egyik legközelebb eső területén található magyar történelmi emlékekkel, s hogy betekintést nyerjenek az elcsatolt területeken élő magyarság életébe, mindennapjaiba. Első állomásuk Deáki volt, ahol megtekintették a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb román kori emlékét, az egykori bencés kolostorhoz tartozó templomot. A kolostor a pannonhalmi apátság birtokaként működött, s leginkább arról nevezetes, hogy itt találták meg a Pray-kódex egyik példányát, benne a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlékünkkel, a Hallotti beszéddel.

Galántán, Kodály Zoltán gyermekkorának színhelyén az Eszterházy-kastély meglátogatása után megkoszorúzták a nagy magyar zeneszerző szobrát, majd magyarságuk kifejezéseként a Magyar vagyok című dalra a kastélyparkban eltáncolták a március 15-i műsorukban szereplő nemzeti szalagos táncukat.

Galánta magyar tannyelvű iskolájában, a Kodály Zoltán Alapiskolában megtudhatták, milyen az élet egy határon túli magyar iskolában, hogyan és mit tanulnak ott a magyar gyerekek. Az út ezután Szlovákia Rómájába, Nagyszombatra vezetett, ahol a történelmi tudnivalók felidézése után megtekintették a legfontosabb nevezetességeket, többek között a nagyszombati egyetem épületét az alapító Pázmány Péter szobrával, a ferences templomot, a város jelképének tekintett óratornyot, a színház épületét, majd Nagyszombat hangulatos főutcáján sétáltak. 
A második napon Trencsénbe utaztak. Csák Máté földjén sok olyan ismerettel találkoztak a gyerekek, melyek tanulmányaikból már ismertek voltak számukra. Megnézték a Vág folyó jobb partján álló, 260 méterre magasodó trencséni várat, meghallgatták a helyhez kötődő legendákat, megtekintették a vármúzeum kiállítását. Beckó várának bebarangolását követően egy komolyabb gyalogos túra után érkeztek el a csejtei várhoz. Az ősi falakon megpihenve érdeklődve hallgatták a titokzatos helynek és úrnőjének, Báthory Erzsébetnek a történetét.

Este, óturai szállásukon, Csúsz Balázs idegenvezető irányításával vetélkedőn adhattak számot a különböző helyszíneken szerzett ismereteikről. Nagy dicséretet kaptak, hiszen szinte hiba nélkül oldották meg a feladatokat. Jutalmuk mi más lehetett, mint Kofola és Studenska-csokoládé.
A harmadik napon Dévénybe utaztak a mezőlaki gyerekek, ahol meglátogatták a várat, mely ezer éven át a történelmi Magyarország nyugati kapuja volt. Két történelmi kiállítás megtekintését követően a vár tetejéről gyönyörködtek a kilátásban, majd megnézték a sziklaszirtre épített Apácatornyot.

Természetesen Pozsony sem maradhatott ki a programból. Óvárosi sétájuk során többek közt megcsodálták a magyar királyok koronázó templomát, a Szent Márton dómot, és megnézték azt a házat is, melyben Kossuth Lajos írta reformkori beszédeit. Hazafelé megálltak a bősi vízierőműnél is. A gyerekek a sok látnivaló mellett a három nap alatt sok érdekes és személyes információt hallottak idegenvezetőjüktől a Szlovákiában élő magyarság múltjáról, jelenéről, mindennapi életéről, gondolkodásmódjáról, és idegenvezetőjük ízes beszédéből megtapasztalták a palóc nyelvjárás különleges, érdekes hangzásvilágát. A kirándulás nagy élmény volt számukra, azt mondták, szívesen visszamennének a Vág völgyébe.