Az egyetemisták fele lelki problémákkal küzd

Több mint hétezer egyetemi hallgató vett részt a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) országos kutatásában, amelyet az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek.

A felmérés konklúzióját egy mondatban is összefoglalhatjuk: a magyar egyetemisták valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal.

A kutatás eredményeit a „Hallgatói lelki egészség – Ki mit tehet érte?” című fórumon mutatták be a MagNet közösségi Házban. A kutatás igazi statisztikai aranybánya – fogalmazott Orvos Lóránt pszichológus, elemző.

A negatív impulzusok feldolgozásához elsősorban az anya, a partner és a barátok nyújtottak segítséget, és hozzájárultak az egyetemi társak és oktatók is.

Az ELTE PPK egyetemi adjunktusa, Karner Orsolya vezette – 2021 novemberében indult – online felmérésből kiderült, hogy a kérdőív kitöltésének idején a hallgatók több mint ötven százaléka a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal), amely befolyásolta a lelki állapotát.

Csaknem harminc százalékuk érezte úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeiket egyetemi tanulmányaikhoz.

A kitöltők több mint ötven százaléka a tanulmányai mellett dolgozik is, közülük majdnem minden második heti huszonegy óránál is többet, ez a hallgatókat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti.

A rendezvényen tartott kerekasztal-beszélgetésen kihangsúlyozták, hogy nem elég intézményi szinten foglalkozni a témával, hiszen a hallgatók több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos problémákkal, amelyek megfelelő kezeléséhez elsősorban egy kommunikációs paneleket is tartalmazó általános skillset biztosítására és a megküzdési technikák elsajátítására van szükség.