Az egység, a bátorság, az összetartás és a kitartás a magyarok sikerhez vezető útja

Az Országzászló emlékműnél tartott koszorúzással kezdődött Államalapító Szent István ünnepe alkalmából rendezett városi megemlékezés. Az ünnepi program a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében folytatódott, ahol Unger Tamás önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet.

 – Alaptörvényünk is méltatja első királyunkat: “Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Kisebb kihagyásokkal, de minden korban megünnepelték, még a szocializmusban sem merték eltörölni, csupán átnevezték, elvették lényegét, de el nem törölték. Ma pedig e nap legfőbb nemzeti ünnepünk, amelyben a Kárpát-medencében élő magyarok, székelyek, palócok, vajdaságiak, felvidékiek és kárpátaljai testvéreink együtt, mint a Szent Korona országának élő ünnepét élhetik meg évről évre. Azt az ünnepet, ami arra emlékeztet bennünket, hogy volt egy európai értelemben is vett államférfi, aki elszántságával, tudásával és főleg hitével képes volt letenni egy olyan állam alapjait, ami több mint ezer év után is létezik – hangsúlyozta Unger Tamás.

István törvényei és intelmei az ország alaptörvényének, a hétköznapi élet szabályainak tekinthetők, amelyek közös alapja a kereszténység alapvető hit-, szabály- és keretrendszere, egy igazi keresztény európai szokás- és jogrendszer, mondta az önkormányzati képviselő, majd hozzátette: – Célja a magyarok identitásának megőrzése, de egyúttal építése is, többek között más népek kultúrájával. Ma úgy mondanánk: nem migrációval, főleg nem illegális migrációval, hanem a vendégek kultúrájának beépítésével, ismereteik, tudásuk felhasználásával teremtett ugyancsak modern szóval egy befogadó, de szilárd, önálló nemzeti kultúrát, ami a mai napig őrzi ezt a jellegét és meghatározza a magyarok gondolkodását. 
István felismerte, hogy  a kereszténység nélkül vagy a régi hithez való visszatéréssel egy nép Európa közepén idegennek, sőt ellenségnek, egyúttal magára hagyottnak, ezért szabad prédának számít, sem nyugatról, sem keletről nem övezné bizalom. Az ország azon részeit is sikerrel integrálta, amelyek még korábbról ősi magyar – főleg törzsi – fennhatóság alatt álltak. Az egyház tanító, kulturális, fejlesztő és közösségépítő képességét ugyancsak sikerrel és okosan használta fel az ország fejlődése érdekében. 1030-ra az évszázadokig lényegében változatlan Magyar Királyság uralkodója lett, az ismert vármegye-rendszerrel és egyházi felépítéssel – hangsúlyozta Unger Tamás.

– Érdeme a magyarok sikeres elhelyezése Európa térképén és annak az önállóságnak a megőrzése, amely nem engedte meg a kizárólagos nyugati vagy keleti elköteleződést, egyformán és egyenrangúan építve kapcsolatokat minden irányban, ha kellett rokonsági úton, ha kellett szövetség kötésével és segítségnyújtással. Ahogy most sem az egyoldalú kapcsolatépítés hoz gyümölcsöt az országnak, hanem a nyitottság a világ felé. Igaz, Géza, István és a modern Magyarország is elsődlegesen Nyugat-Európa felé kereste a szövetséget, de nem zárta be ajtóit mások előtt sem. 

Unger Tamás szólt arról is, hogy Európa rossz úton jár,  s most nem az a kérdés, hogy hova tartozunk, hanem az, hogy ötven, száz, vagy ezer év múlva hol leszünk, s hogy létezik-e még a magyarok választott otthona, a keresztény alapokon nyugvó Európa.
– Egy azonban biztos. Számunkra, magyarok számára eddig az egység, a bátorság, az összetartás és a kitartás mindig a túlélést, a fejlődést, a továbblépést, a sikert jelentette. Egység és összetartás a családjainkban, a közösségeinkben, a településeinken, az országban. Bátorság az élet minden területén, hiszen mindig akkor vittünk véghez nagy dolgokat, amikor a „merjünk kicsik lenni” helyett felvállaltuk a „merjünk nagyot lépni” gondolatát. Mit sem érne azonban mindez anélkül a szabadságvágy nélkül, ami annyira a sajátunk, és ami a legnagyobb tettekre sarkalt bennünket. Szent István korában, napjainkban és mindenkor. Adassék meg mindez ezután is Magyarországnak és benne városunknak! Most és a jövőben is! zárta beszédét Unger Tamás önkormányzati képviselő.

A beszédet követően a történelmi felekezetek képviselői megáldották az új kenyeret, majd „Magyarok fénye, ország reménye” címmel ünnepi táncjátékkal emlékeztek a résztvevők Államalapító Szent Istvánra. A műsorban közreműködtek: Schuszter Dóra, Janus Norbert, a Pápai Vadvirág Néptáncegyüttes és Németh Dénes zenekara.