Betétdíj-kisokos

A magyarok többnyire kedvezően fogadják az új palackvisszaváltási rendszer bevezetését, a lakosság háromnegyede igyekezni fog, hogy minden betétdíjas palackot visszaváltson.

A magyar lakosság 84 százaléka hallott arról, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott betétdíjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét. A lakosság 45 százaléka a lakóhelye közvetlen környezetében, 40 százaléka kényelmes sétatávolságon belül váltaná csak vissza az üvegeket, nagyobb távolság esetén inkább a vegyes hulladékba dobják azt.

A visszaváltásért járó elérhető opciók közül a lakosság harmada az utalványt részesítené előnyben, amit a visszaváltás helyszínén lehet készpénzre váltani vagy beszámítani a vásárlás összegébe. Fontos azt is megjegyezni azonban, hogy a lakosság fele a január 1-től életbe lépő visszaváltási díjak helyett a készpénznek örülne legjobban. Az új visszaváltási rendszert legalább hallomásból ismerők háromnegyede hasznos és környezetbarát intézkedésnek tartja azt. Felük érzi hatékonynak, de ugyanennyien kételkednek abban, hogy a rendszer hatására az emberek tudatosabban fogják-e kezelni a hulladékgyűjtést.

Ezen reprezentatív kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság 87 százaléka fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtést, saját bevallása szerint 83 százalék elkülönítve gyűjt legalább egyféle hulladéktípust a vegyeshulladéktól. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan növekszik a hulladékkezelési tudatosság is: míg az általános iskolai végzettségűek közül tízből csak heten szelektálnak valamilyen formában, addig a diplomások közül szinte mindenki.

A könnyen elérhető szelektív hulladékgyűjtési megoldásoknak köszönhetően a lakosság 78 százaléka külön válogatja a műanyag, 70 százaléka a papír hulladékot, 50 százaléka pedig a használt üvegeket is. A lakosság 45 százaléka vissza is szokta váltani az erre alkalmas üvegeket – ez utóbbi inkább a férfiakra jellemző. A hulladékot szelektíven gyűjtő magyarok saját bevallásuk szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt szelektálnak, tízből kilencen jelezték ezt.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége közölte: november végéig kell a kormánynak kihirdetnie az élelmiszercsomagolások után a gyártók által a koncessziós társaságnak fizetendő, 2024-re érvényes díjak mértékét. A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az európai szinten is magasnak számító díjak további emelésével ne okozzon számukra a kormány további költségnövekedést, mert az az árakban is megjelenhet.

Közölték, hogy a júliustól indult, új hazai rendszerben a korábban a vállalkozásoktól hasonló céllal beszedett (akkoriban termékdíjnak nevezett) tételekhez képest az új kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak jelentős, nemzetközi összehasonlításban is nagy mértékben, több esetben többszörösükre emelkedtek. Hozzátetteék: szinte minden csomagolóanyag esetében Magyarországon kell a legmagasabb díjakat fizetni.

Így Európa egyik legdrágább hulladékgazdálkodási rendszere jött létre Magyarországon, miközben szakértői számítások szerint akár fele ekkora költséggel is megoldható lenne a csomagolási hulladékok megfelelő és korszerű kezelése. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint a hazai rendszer működtetésének drágaságát jól mutatja, hogy míg Ausztriában az élelmiszergyártók a beszerzett alapanyagok, vagy akár a szállítási műanyag gyűjtőcsomagolások kilogrammja után körülbelül 70 forintnak megfelelő összeget fizetnek EPR-díj címén, addig a magyar cégeknek ugyanezért 219 forintot kell fizetni. Ugyanennek a díjnak a mértéke Csehországban kilogrammonként körülbelül 37 forint.