Beváltotta ígéretét
"Én középszerű ember nem leszek" – írta egy levelében Petőfi Sándor. Beváltotta ígéretét, s ennek bizonyítéka az a kiállítás is, mely a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Könyvtárában nyílt. A tárlatban a Pápán őrzött dokumentumok, a látványos, áttekinthető tablók mellett többek között videók és hangzópontok is vannak, illetve egy animációs kisfilmet is láthatnak a látogatók.
Petőfi Sándor egy Pápáról írt levelében (mely látható a kiállításban) tett ígéretet arra, hogy kiemelkedő életművet hagy maga után. Így is lett, s ennek az életműnek csírái tekinthetők meg a gyűjteményi tárlatban. Mi tudjuk, hogy Petőfi Pápán született, hisz a Kollégiumba még Petrovics Sándorként érkezett. Ennek írásos bizonyítékai is ott láthatók a tárlókban. Igazi kuriózum az Érdemkönyv, amibe a költő saját versét, a Tolvaj huszárt először írta alá Petőfiként. De ez persze csak csepp a tengerben, a rendkívül gazdag anyagban, mely a gyűjteményi könyvtár folyosóin kapott helyet.
A kiállításmegnyitón Köntös László gyűjteményi igazgató köszöntötte a résztvevőket. Külön megköszönte Halászné Kapcsándi Szilvia gyűjteményi igazgatóhelyettes, Schilde René történész és Kisantal Tibor művésztanár munkáját, akik a gyűjtemények munkatársaival együtt nagyon sokat dolgoztak azért, hogy ez a tárlat méltó legyen a leghíresebb öregdiákhoz. Ezt követően Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke mondott igei köszöntőt.
A tárlatot Hoppál Péter miniszteri biztos nyitotta meg. A politikus maga is pápai diák volt egykor, személyes hangú beszédében kitért arra is, hogy ebben a városban nem csupán új nevet választott a költő, de ambícióval, s az itt szerzett tudással, útravalóval vágott neki a nagyvilágnak. Pápa és a Kollégium, tanárai jó alapokat biztosítottak számára.
– Büszkeséggel forduljunk ahhoz a Petőfi-örökséghez, amely a költészetben, műfordításban, hazaszeretetben és a lánglelkű forradalmár képében előttünk áll. Ahhoz az örökséghez, mely Pápán kapta meg végső iránymutatásait. Ahhoz az örökséghez, melyben kétszáz év elteltével is felismerjük önnön identitásunkat – fogalmazott Hoppál Péter.
A kiállításmegnyitón közreműködött Novotni László versmondással, Eisenbeck Ágota énekkel, Csatlós Krisztina zongorajátékkal, Pusztai Boglárka és barátai népi zenekari muzsikával, Müller Zoltán énekkel.
