Durva, ami a magyar mézzel történik

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a hazai méhészek. Egyre magasabbak az előállítási költségek, emellett pedig a felvásárlási árban tapasztalható visszaesés és a csökkenő kereslet miatt is fájhat a fejük. 

Már a 2021-es évük sem volt fényes, és 2022-ben is minden adott volt ahhoz, hogy egy újabb rossz évet zárjanak. Voltak, akinek ez sajnos be is jött, mások átlagos mennyiséget állítottak elő, számos szakember viszont rekordközeli vagy azt meghaladó termésnek örülhetett, összegzi az Agrárszektor. A statisztikák szerint az akácméznek kiemelkedő éve lesz a mostani, de jól mézelt a repce és az ezüst hárs is; a forró, aszályos időszak miatt azonban a facélia, a szelídgesztenye vagy éppen a napraforgó ugyanakkor egyáltalán nem adott nektárt. 

A megtermelt mézet persze el is kell adni, ami a jelenlegi helyzetben számos problémába ütközik. Lényegében nincs felvásárlás, az árak alacsonyak, így a legtöbb méhész inkább kivár. A piaci árak ugyan emelkedtek, ennek mértéke azonban közel sem akkora, mint amekkorát az előállítási költségek emelkedése indokolttá tenne. A piacokon közben túlkínálat van, ezért egy bizonyos szint fölé már nem lehet menni az árakban. Nagyon sokan tartanak attól is, hogy sok ismeretlen eredetű méz kerülhet forgalomba, ami még inkább lenyomja az árakat. 

A vásárló közben azzal szembesül, hogy a multikban és az élelmiszerboltokban a felvásárlási ár akár háromszorosáért, a piacokra és vásárokra jellemző fogyasztói áraknak pedig a kétszereséért kínálják neki a mézet. A boltokban kapható termékek még a legoptimistább becslések szerint is legalább ezer forinttal drágábbak a piacokon tapasztalható áraknál, ismerteti az Agrárszektor. 

A méhészek éppen ezért arra biztatják a fogyasztókat, hogy közvetlenül a termelőtől szerezzék be az őszi-téli mézszükségletüket.