Egy könyv, ami az örökkévalóságnak készült

Különleges, igazi kincs kapott helyet az Esterházy-kastély földszinti folyosóján – a nemrégiben restaurált Esterházy-birtokkönyv. Az Eszterházy család pápai ágának térképanyaga hat díszes, kapcsos könyv formájában maradt fenn. Ezek a térképek 1735-ben készültek, az uradalom felmérését gróf Eszterházy Ferenc tárnokmester rendelte meg. Maynzeck János Henrik és Bernwert Ferenc Ferdinánd földmérők kaptak erre megbízást.
Az első három kötetben Pápa belterületére és határaira, a másik háromban pedig az uradalom többi birtokára nézve találhatók adatok, térképek. A hatból öt kötet az Országos Levéltárban található, egy pedig Pápán, a Gróf Esterházy Múzeum birtokában, a sorban ez az ötödik kötet.
Ez a most kiállított ötödik kötet a 18. századi pápai uradalom birtokszerkezetének részletes bemutatását tartalmazza. A kötet összesen 17 térképet foglal magában, amelyek 21 uradalmi település földjeit és határait ábrázolják. A vizsgált települések között találjuk többek között Gannát, Pápateszért (Zsörk, Sörk), Nyárádot és Igalt is. A térképekhez minden esetben részletes, latin nyelven írt kísérőszöveg kapcsolódik, amely nemcsak a birtokjogi viszonyokat és a tulajdonosok személyét rögzíti, hanem gazdasági, mezőgazdasági, valamint földhasználati adatokat is tartalmaz – mondta dr. Méri Edina, múzeumi szakmai vezető.
Grőber Attila polgármester kiemelte, hogy amellett, hogy az Esterházy-birtokkönyv ötödik kötete egyszerre térkép, jogi irat és gazdasági beszámoló, amely megeleveníti a történelmet, egyben a mi pápaiságunk egyik forrása, pápai létünk gyökere – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy jó lenne, ha a kötet digitális változata is közkincs lehetne, ám ennek elkészítése sajnos forrásigényes.
A kötet restaurálását Gönczi Péter könyv- és papírrestaurátor végezte a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Gönczi Péter elmondta, hogy ez a dokumentum párját ritkítja, hiszen a klasszikus reneszánsz könyvkötés mintapéldája, igazi mesterember volt a könyvkötő, aki még ismerte a kódexek készítésének titkait a 18. században. A kötetből több mint 20 lap hiányzott, ezek pótlása volt a legnagyobb kihívás a restaurálás során, hiszen nemes anyagra volt szükség, Németországban bukkantak ilyenre. S mível pótolták a hiányzó lapokat, így most már a csatok is tökéletesen záródnak. A bőrkötést tisztítani kellett, s volt néhány apróbb szakadás is az anyagon.
– Nagyon ritka példány ez a könyv. – mondta Gönczi Péter – S nem csupán azért, mert kézzel írott, tehát egy példány van belőle, de úgy tekinthetünk rá, mintha kódex lenne, hisz a kézműves kultúrában az, hogy az 1700-as években még készül kódexkötés, az nagyon ritka. Illetve ha készül is, egyre gyengébb minőségben. Ez a könyv az örökkévalóságnak készült.
A kiállított birtokkönyv mellett található tableten megtekinthető a 17 térkép, valamint a Nagytemplom szép makettje is helyet kapott itt, mely az erkeles és tarczys diákok munkáját dicséri.