Feleségek felesége

Hogy milyen volt Szendrey Júlia? Nos, az biztos, hogy a 19. századi hölgyek komfortzónájának határait erősen feszegette. Az már csak tényleg hab volt a tortán, hogy egy szegény költőhöz ment feleségül, de ez csak azt lepte meg, aki nem igazán ismerte őt. Művelt volt, németül  beszélt, sokat olvasott, George Sand-on  nevelkedett, felvilágosult nő volt – szellemi társa is Petőfinek.

Ezt a Szendrey Júliát mutatták be A Feleségek felesége zenés pódiumműsorban Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek és Csörsz Rumen István régizenész. A műsort Tallián Mariann szerkesztette.

Az összeállítás vázát Szendrey Júlia naplórészletei és versei adják Tallián Mariann előadásában („Bármerre nézek”, „Gondolatim, érzeményim”, „Élni vagy meghalni”), erre mintegy válaszolnak a férj, Petőfi Sándor Úti levelek részletei és Júliához írt versei Lázár Balázs tolmácsolásában („Reszket a bokor, mert…”, „Szeptember végén”, „Minek nevezzelek?” ).  A színészek remekül kihasználták az Ótemplom adottságait, komplex színházi térré varázsolva azt.

Ezt színesítik, egészítik ki a kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek.. A műsorban elhangoznak még Szendrey Júlia saját, egykorú dallamokra írt népies műdalai, Petőfi énekelt versei (többek között Arany János megzenésítésében), illetve néhány hangszeres dallam Csörsz Rumen István előadásában.

Mayerné Pátkai Tünde, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma igazgatóhelyettese elmondta, ez volt az iskola Petőfi200 emlékév kapcsán szervezett programsorozatának zárórendzvénye.