Fontos az öngondoskodás, sokan mégsem tudnak félretenni nyugdíjas éveikre

Egyebek mellet ez derül ki a K&H Biztos Jövő Index nevű, negyedévente készülő reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeiről hétfőn számoltak be.

A felmérésből egyebek mellett az látszik, hogy a 30-59 éves korosztályban a válaszadók 87 százaléka tartotta fontosnak az öngondoskodást; ők úgy vélik, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez. Az elmúlt két év hasonló időszakában még 82 százalék válaszolt hasonlóan. A megkérdezettek 68 százaléka ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy nem tud félretenni, mert más területeken van szüksége a pénzre. Ez az arány két százalékkal magasabb, mint egy éve, és 8 százalékkal haladja meg a 2020. évit.

AK&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta, a 30-59 éves korosztályba tartozó 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnek a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal, de csaknem 2,8 millió ember egyelőre nem tud félretenni hosszú távú célokra. Székely Pálma hozzátette: a negyedéves jelentés alapján egyre többen vélik úgy, hogy az állami nyugdíjból nem fognak kielégítően megélni. A válaszadók 75 százaléka szerint nehezen vagy egyáltalán nem lesz elég a megélhetéshez az állami nyugdíj, míg 2021-ben 71, 2020-ban 68 százalékuk válaszolt hasonlóan.

A 30-59 évesek egyébként átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba, de várakozásaik szerint erre csak 69 évesen lesz lehetőségük. A válaszadók 61 százaléka akkor menne nyugdíjba, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak, de 27 százalék vélte úgy, hogy a korhatár elérése után is dolgoznia kell a megélhetéshez.

A vizsgálatból kiderült: a magyarok szerint havi 305 ezer forintból lehetne kényelmesen megélni nyugdíjasként, ez 13 százalékkal magasabb összeg, mint 2021-ben, és 25 százalékkal több, mint 2020-ban. A válaszadók 184 ezer forintban határozták meg azt az összeget, amelyből szűkösen meg lehet élni, míg 2021-ben ezt 166 ezer, 2020-ben 158 ezer forintra becsülték.

Az önkéntes nyugdíjpénztár továbbra is a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma az állami juttatásokon felül, 36 százalékos aránnyal. A válaszadók 17 százaléka nyugdíjcélú biztosítást választ, további 17 százalék egyéb nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodik.

Székely Pálma úgy vélte, a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzését az állami támogatások kiterjesztésével lehetne tovább növelni.