Gergely uram nagy ravasz…

„Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába!…” – énekelték a diákok március 12-én, Gergely napján évszázadokon át, Nagy Szent Gergely pápára emlékezve. A Gergely-járás szokása egyaránt szolgálta a diákok toborzását és az adománygyűjtést is, és vannak vidékek, ahol még ma is él ez a hagyomány.

Gergely napjához ezen kívül még számos szokás, népi megfigyelés is kapcsolódik. A „Megrázza még szakállát Gergely” szólást ma is jól ismerhetjük és arra utal, hogy ezen a napon nem ritka a havazás. Egy másik rigmus úgy tartja, „Ha Gergely napján zivatar, nem lesz jó idő hamar” – ha ez igaz, akkor sok jóra nem számíthatunk itt, Pápán és környékén, hiszen ma kifejezetten csapadékos volt az időjárás. Úgy tűnik azonban, hogy ezen a napon régen sem volt ritka a rossz idő, hiszen egy másik szólás szerint „Gergely uram nagy ravasz, hidegre vált a tavasz.” És még egy népi megfigyelés, amit akár a mai időjárás alapján is írhattunk volna: „Gergely-napi szél, Szent György napig él.”  

Ugyanakkor a középkorban sok helyen tavaszkezdő, melegváró nap volt március 12. Vannak területek, ahol Gergely napján kezdték meg a tavaszi munkákat, vetették el a búzát, a rozst vagy éppen a palántának valók magját.

Sok helyen élt az a szokás, hogy a gyermekek kimentek a falu határába zöldellő ágat, vagy barkát keresni, s amely család gyermeke sikerrel járt, annak a családnak a nyár folyamán nem verte el a jég a vetését.

S végül, a férjet kereső lányok kedvéért álljon itt egy házasságjósló szokás is: Ha egy lány a mai napon olyan barkaágat talál, amin páros számú rügy van, egy éven belül férjhez megy.   

Illusztráció: onehundredseventyfive képe a Pixabay -en.