Gyengélkedik a kereskedelmi ingatlanpiac
Huszonnyolc százalékkal csökkent a befektetési forgalom tavaly a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacon. Értéke nem érte el az 1 milliárd eurót, miközben továbbra is az irodai és a kiskereskedelmi szektorban születik a legtöbb ügylet.
Erről a Magyar Nemzeti Bank igazgatója beszélt egy online sajtótájékoztatón. Nagy Tamás elmondta: 2022 negyedik negyedévében az állam által indított építkezések éves szinten 43 százalékkal mérséklődtek, amit a magánszektor által kezdett építkezések, beruházások csak részben tudták kompenzálni. Ez utóbbi hajtómotorját az új fejlesztések adták.
Beszélt arról is, hogy az irodapiacon tavaly több mint 200 ezer négyzetméternyi irodaterületet adtak át, miközben a piac több mint 100 ezer négyzetméternyi területet tudott felszívni. Így az év végére 11 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta, ami idén az első negyedévben további 1 százalékponttal nőtt.
Nagy Tamás számításai szerint a 2023-ra tervezett átadási volumen és az attól mérsékeltebb kereslet alapján ez a ráta az év végére elérheti akár 13,5 százalékot is az irodapiacon, ami még érdemben elmarad a kritikus szinttől.
Az MNB igazgatója közölte, a kiskereskedelmi szektort befolyásoló makrogazdasági tényezők alapvetően kedvezőtlenek. Ugyanis a kiskereskedelem olyan kockázatokkal szembesül, amire az elmúlt években nem volt példa: egyszerre magas az inflációs nyomás, miközben a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom visszaesett. Kiemelte az ipar-logisztika jelentőségét is, amely slágertermék volt a beruházók, fejlesztők körében a koronavírus-járványt követően. A szektorban 2021-ben és 2022-ben is történelmi csúcsra emelkedtek az új átadások és a kereslet. Az ipar-logisztika területén a kihasználatlansági ráta a tavaly elért 3,8 százalékról, az új fejlesztések átadásával 2023 első negyedévében 6 százalék közelébe emelkedett.
A következő években csaknem 1,5 millió négyzetméternyi új fejlesztés átadása várható országszerte, a fejlesztések vidéki fókuszt kaptak. Ezek nagyrészt a keleti országrészben a debreceni, kecskeméti, miskolci járműipari, illetve elektromos ipari beruházásokhoz kapcsolódnak – fogalmazott Nagy Tamás.
Illusztráció: pixabay.com