Hajnali áhítat a toronyban

A Pápai Református Egyházközség hagyományai közé tartozik, hogy a korán kelő hívek húsvét vasárnap napfelkeltekor hálaadással kezdik a napot a templom tonyában. Ezúttal 5.50-kor bukkant fel a nap a horizonton, s a jelenlevők énekkel, közös imával és az ősi keresztyén köszöntés örömével fordultak egymáshoz: „Krisztus feltámadt, valóban feltámadt!”

A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. ²A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, ³és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét. ⁴Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában. ⁵Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt? ⁶Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában, ⁷hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia.⁸Ekkor visszaemlékeztek szavaira, ⁹és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek. (Lukács evangéliuma)

Áldott, békés, szép ünnepet minenkinek!