Hangos zsivaj a Várkertben

Hetek óta nagy a ricsaj a Várkertben, leginkább a Várdomb előtt sétálók fülét ütheti meg a semmivel össze nem téveszthető zajongás. A vetési varjak hangoskodnak a tavasz beköszöntével.  

Vetési varjak régóta állandó lakói a Várkertnek, több száz él belőlük a park fáin. Ha feltekintünk a magasba, száznál is több fészket láthatunk, ha a talajra tekintünk, akkor pedig „nyomaik” sokasága virít a gyepen.
Ezek a szép és különleges madarak kolóniákban élnek, fészküket nagy magasságba építik és a párba állást követően már március elején megkezdik a „tatarozást”, hogy biztos, védett helye legyen a fiókáknak a száraz ágakból alapozott, sárral tapasztott, mohával, fűszálakkal bélelt fészekben. Jellemzően nagy és stabil fészket építenek az ágak közé, bár a Várkertben is látni néha, hogy a viharos szél lesodor egyet-egyet a fákról. A tavaszra szépen rendbehozott „otthonba” születik a 4-5 fióka, az első tojásokat jellemzően már március közepén lerakják, a fészekalj pedig legkésőbb április végére válik teljessé.

A vetési varjak nagyon intelligens és beszédes népek – ezt hallhatjuk a Várkertben is -, változatos hangrepertoárral rendelkeznek, a különböző szituációkban más és más hangot használnak, a karakteres károgáson túl. A hangnak nagy szerepe van az egymás és egyéb madarak közötti kommunikációban, de különböző hangokkal jelzik a táplálék megtalálását, a veszélyt, vagy az udvarlást. 

Most, hogy az udvarláson már túl vannak bizonyára azt beszélik meg, hogy kinek, hogy sikerült a fészek felújítása, ki hol talált kiváló eleséget a városban, vagy a város környéki mezőkön és melyik tojó hány tojást rakott már le. Mindenesetre jó nagy hanggal vannak, de ez is természetes része a Várkert hangulatának, így inkább figyeljük és csodáljuk változatos hangrepertoárjukat, mintsem bosszankodjunk rajta.

-A vetési varjú (Corvus frugilegus) védett madár, természetvédelmi értéke példányonként 50.000,- Ft – emlékeztetett Mészáros Szabolcs vadgazdálkodási szakember. Kiemelte, a védettség célja, hogy megóvják populációját és élőhelyeit, és fenntartsák az ökológiai egyensúlyt. A vetési varjak ugyanis fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, például a rovarok és kártevők szabályozásában, a természetes vetőmageloszlásban és a táplálékláncban.
A szakember hozzátette, augusztus közepétől március közepéig – a költési időszakon kívül – kezdeményezhető a fészkek felszámolása. Ezt a Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályának kell engedélyeznie, de az engedély kiadásához jelentős érdeksérelem kell, a zavaró hang és az ürülék nem elegendő hozzá.

-Mielőtt pálcát törnénk felette, jusson eszünkbe, hogy a vetési varjak az emberi tevékenység hatására, a jelentősen átalakított élőhelyeken történő folyamatos zavarás, korábbi fészkelőhelyeinek felaprózódása, megszűnése következtében „menekültek” a lakott területekre, városi parkokba, így Várkertünkbe is – fogalmazott Mészáros Szabolcs.