Hévíz- Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizű tava

Hévíz egyedülálló attrakciója az Európában is különlegesnek számító természetes tőzegmedrű melegvizű tava. Zalaegerszegtől 35 kilométerre keletre, alig 10 kilométerre Keszthelytől találjuk. Gyógyhatásától függetlenül is egészen különleges képződmény, mivel csak Új-Zéland északi szigetén, Rotoruaban van hasonló földrajzi jelenség. Felszíne ovális alakú, keresztmetszete elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. Mai adatok szerint a tó 38,5 m mély. Vizét geotermikus energia „melegíti”, hőmérséklete a föld mélyéből előtörő meleg forrásvizek és a karsztvíz keveredésének eredménye. A víz hőmérséklete a nyár nagy részében 33-35°C körül mozog, ősszel és télen időjárástól függően a tó hőmérséklete alacsonyabb, de 22°C alá nem csökken.

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat.

A 4,6 hektáros tó vízfelületén akár 6 és fél focipálya is elférne

Forrásának vízhozama pedig nagyjából 410 liter másodpercenként. A feltörő meleg víz 40°C körüli, de a vízfelület az évszak és az időjárás miatt a leghidegebb időben nagyjából 24°C meleg, míg a nyári hónapokban eléri a 38°C-t. A tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, és a bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A Hévízi-tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.

A Hévízi-tó vize rendkívül tiszta. A kisebb 2 méter körüli mélységekben leláthatunk az aljára. De nem volt ez mindig így. A tó a kezdeti időszakban korántsem volt ennyire szabályozott medrű, parttal rendelkező tó. Sokkal inkább egy lápos terület közepén elhelyezkedő tó, mely tele volt tőzeggel, üledékkel, hordalékokkal. A vízben sűrűn volt jelen a lebegő tőzeg, medrét és a krátert több méter vastagon borította üledék. Ez megnehezítette a víz alatti tájékozódást, és a merülést. A helyzet az 1986-os tragédia után változott meg. A frissen elkészült új fürdőépület lángra kapott majd egy éjszaka alatt szinte teljesen leégett és részei a tóba zuhantak. Ez az esemény azonban szükségessé tette a meder kikotrását, hiszen égett faanyag, üvegek, fém épületrészek, vezetékek stb. zuhantak a tóba, ami veszélyt jelentett volna később a fürdőzőkre és az élőhelyre. Félő volt, hogy a forrást is elzárják. Így a tőzegréteg jelentős eltávolítását követően vált a tó vize ilyen átláthatóvá.
 

A fürdésen túl lehet túrázni és kenuzni is
Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizű tavát 50 hektáros véderdő ölel körül. Számos tanösvény vezet ezeken keresztül is, úgyhogy, bár közel a Keszthelyi-hegység és a Balaton-Felvidék, Hévízen és környékén is lehet nagyokat sétálni.
Az utóbbi években külön kuriózuma lett Hévíznek az a patak, ahol levezetik a vizet a tóból. Október-novembertől tavaszig szerveznek ide vízitúrákat. Különlegességét a sehol máshol nem tapasztalható meseszép környezet, ilyen tájban is színpompás tavirózsák és a téli élővilág szépségei adják. A Hévíz-patakban tényleg ugyanaz a gyógyvíz folyik, mint a tóban, csak tele van halakkal, amikben a partról is gyönyörködhetünk. Állítólag halacskákat a melegvíz miatt lelkes akvaristák hordták ide, legtöbbjük azonban invazív fajnak számít. Bár gátnál tilos a fürdés- fentebb azért látni a tavirózsák között úszkálókat. Aki bemerészkedik a patakba azonban számolhat azzal is, hogy bár melegben és gyógyvízben úszkálhat, a halak bizony erősen csípkednek.