Hiánycikk lehet a rizs!

Több mint 40 százalékát adja a világ rizsexportjának India. Ez több volt, mint a következő négy legnagyobb exportáló ország kivitele – Thaiföld, Vietnám, Pakisztán, USA – együttesen. Az 1,4 milliárdos ország rizskészletének nagy részét a monszun okozta szélsőséges időjárás azonban idén tönkretette. Ennek következménye az lett, hogy 1 hónap alatt 3 százalékos áremelkedés történt, amely a szegényebb néprétegek számára megélhetési katasztrófát jelent.

Éves szinten 11,5 százalékkal lett drágább a rizs Indiában. Ezekkel az áremelkedésekkel indolkolta az élelmezési minisztérium a nem basmati fehér rizs átmeneti exporttilalmát. Tavaly ebből a fajtából összesen 10 millió tonnát jutattak el külföldre.

Jövőre választásokat tartanak az ázsiai országban, ezért Narendra Modi kormánya elsődleges célja, hogy ne történjen további drágulás az élelmiszereknél. A rizs mellett a búza és a cukornád exportját is megtiltotta a kormány.

Az ukrajnai háborúnál is jobban kihathat ez a gazdaságra
Az indiai rizsexport korlátozása sokkal gyorsabban befolyásolhatja a világpiacot, mint Putyin háborúja Ukrajnában tette ezt a búzával. A részleges exporttilalom nagyon fájdalmas lesz azoknak az országoknak, melyek máshonnan nem tudják pótolni a kieső rizsmennyiséget.
– hangsúlyozta a Reutersnek Krisna Rao, az indiai rizsexportőrök szövetségének elnöke.

India kormányának döntése a rizsről tehát még súlyosabb csapás lehet a globális piacra, mint a nem meghosszabbított ukrán-orosz gabonaegyezmény.

Akiket a legjobban sújthat
Több mint hárommilliárd ember számára alapvető élelmiszer a rizs, melynek 90 százalékát Ázsiában termesztik. Legerősebben az afrikai országok szenvedik majd meg a felfüggesztett indiai rizsexportot: Benin, Szenegál, Elefántcsontpart, Togo, Guinea stb. Azonban 2 szomszédos állam is bajba kerülhet: Banglades és Nepál.

Az ár emelkedése a kegyetlen helyi időjárásnak tudható be legfőképp: India egyes részein túl sok esőt hozott a monszun, máshol túl keveset. Ez valahol a termőföldek víz alá kerülését, máshol aszályt jelentett. Továbbá 2023-ra 6 százalékkal visszaszorult a termőföldek mennyisége is tavalyhoz képest.