Küldj üzenetet

Amennyiben kérdése lenne hozzánk, küldje el nekünk!

Vagy keress információt oldalunkon:

Követés:
GASZTRONÓMIA

Himalája helyett beltéren terem a sáfrány!

Szigeti-Aszódi Szilvia | 2022.11.15.
A kasmíri gazdák munkáját is nehezíti a globális felmelegedés: beltéri sáfránytermesztéssel kénytelen kísérletezni, mivel a világ legdrágább fűszere egyre kevésbé képes megmaradni a Himalája lábánál.

Az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban a gazdák összefogtak, hogy új módszerekkel termesszék a világ legdrágább fűszerét, melynek kilója akár 4000 euróba (1,6 millió forint) is kerülhet, s melyet gyakorta emlegetnek vörös aranyként, vagy a fűszerek királyaként.
Nazir Ahmad Ganai mezőgazdasági szakember megosztotta, a sáfrányt oly módon is lehet termeszteni, hogy a növény növekedési fázisának első felében beltérben tartják a növényt, majd kiültetik. Rámutatott azonban, hogy a globális felmelegedés miatt most azzal a kihívással állnak szemben, hogy teljes mértékben beltérben végezzék a folyamatot.

Ha sikerül megoldani, bárhol termeszthetnek sáfrányt Indiában

Komoly kihívás ez a gazdák számára, azonban a szakértő úgy véli, ha sikerülne megoldani a beltéri termesztést, úgy a jövőben India bármely részén folytathatnák a tevékenységet.
Sher-e-Kashmir Mezőgazdasági Tudományok és Technológiai Egyetem rektorhelyettese még ennél is pozitívabban látja a helyzetet és meggyőződése, hogy ha megtalálják megoldást, úgy “az éghajlatváltozást is legyőzhetjük”.
Az egyedi sáfránytermesztési kilátások egy ausztrál egyetem munkatársaihoz is eljutottak, a kutatók pedig segíteni kívánnak: jelenleg két északkelet-indiai területet is vizsgálnak, melyek dombvidékei megegyeznek a kasmíri területekével, ám vizsgálataik szerint jóval stabilabbak időjárási szempontból.
Ahhoz, hogy előállítsanak egy kilogramm sáfrányt, melyet élelmiszerekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban is felhasználnak, összesen 150 ezer virágot kell feldolgozni kézzel. A kutatók a vörös arany kapcsán arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatban bekövetkező legkisebb változások is komoly kihatással vannak a termesztésre, kiemelve, hogy a világ legnagyobb gleccsere 1962 óta 23 százalékkal zsugorodott.

A kasmíri a legjobb minőségű sáfrány

Irán után India a maga 3715 hektárnyi területével a második legnagyobb sáfránytermesztő a világon: a helyi termesztők azonban egyre komolyabban aggódnak a termesztés miatt, hiszen az éghajlatváltozás, valamint a cementgyárak okozta súlyos szennyezés jelentősen visszafogja a volument.
Piaci elemzők egyetértenek abban, hogy az Indiában termesztett sáfrány minőségben lekörözi az iráni és a spanyol termést is, fontos azonban, hogy minősége miatt a kasmíri sáfrány a legdrágább, ha pedig az éghajlatváltozás miatt kevesebb lesz a termés, úgy még ennél is jóval drágább lesz a fűszerek királya.
Kasmír sáfránytermesztése az elmúlt évtizedekben jelentős problémákkal nézett szembe, ami meglátszik az adatokon is: míg 1997-ben 5707 hektáron termesztették, addig 2010-re már csak 3785 hektáron terült el sáfrány; mára pedig 3715 hektárra zsugorodott a termesztési terület.
 


  • Friss hírünk
    Videó
    Múltidéző

    Múltidéző (2022.12.05.)

    Események ezen a napon a következő évekből: 2001, 2002, 2005, 2006, 2007

    Elolvasom »
    Követés:



Keresés tartalmaink között

Kérjük adja meg a keresett kifejezés az alábbi mezőben: