Járőrkutya képzés a pápai bázison

Évek óta szerveznek közös járőrkutya kiképzést a katonák és a rendőrök. Február 12-én a pápai MH 47 Bázisrepülőtér Kutyavezető és Kiképző Raja volt a házigazda, az MH Vitéz Szentgyörgyi 101. Repülődandár és a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság kutyavezetői látogattak el kutyáikkal Pápára, az intenzív kiképzésre.

A bázisrepülőtér parancsnoka, Bartha Sándor ezredes köszöntötte a megjelenteket, akik aztán a kiképzés színterére, egy romos épületbe mentek tovább.

A kiképzés gondosan fel volt építve, a gyakorlatok sorrendjének fontos szerepe volt. A csoportos tréningnek az a lényege, hogy a kutya szocializálódjon, hogy gyakorolják a csoportos munkát. Forsthoffer Ákos a MH 47. Bázisrepülőtér Kutyavezető és Kiképző Raj parancsnoka elmondta, az idősebb kutyák, mint például az övé is, jobban tud irányt mutatni a mellette álló fiatalabb kutyáknak.

Most három egység dolgozott együtt. A kutyákat úgy válogattam össze egymás mellé, hogy egy rutinosabb mellé kerüljön egy fiatalabb kutya, mert a rutinosabb tudja mutatni a fiatalabb kutyának azt az irányt, amit kellene, illetve húzóerőt biztosít számukra. Ebben a feladatban az a lényeg, hogy a kutya megtanulja úgymond a szájkosarat használni, mert ugye ez valamilyen szinten egy idegen tárgy rajta. Ugye a jogszabályok szerint a kutyát elsősorban szájkosárban kell alkalmazni. Szájkosárban azt mondják, a kutya nem tud mit csinálni. Ez nem így van. Ha a védősisak, illetve a védőfelszerelés nem lenne rajta a segéden, akkor komoly sérüléseket tudnának okozni. De mondom, ebben az a lényeg, hogy a kutya megtanulja használni a szájkosarat, illetve ebben épül a kutyának úgymond a karaktere, a személyisége.

A főtörzsőrmester kérdésünkre azt is elmondta, milyen szolgálatot látnak el a járőrkutyák.

Első körben ők a bázis őrzésére, védelmére vannak. Olyan területeken kellene őket alkalmazni, ahol a lőfegyver használata nem áll fenn. Itt gondolok a repülőgépek, üzemanyagtároló telepek, vagy esetleg olyan személyek, rendezvények biztosítására, ahol a kutya gyorsabban el tudná végezni az elfogásokat, mint mondjuk egy katona teljes felszerelésbe beöltözve.

A kiképzés maga rendkívül komplex és hosszú folyamat. Forsthoffer Ákos azt vallja, tulajdonképpen nincs is olyan, hogy "kész a kutya".

Nagyon fontos az, hogy a kutya megfelelő legyen felépítve. A képzésükben nem szabad lépcsőket kihagyni. Általában én azt mondom, hogy egy kutya sosincsen kész. Mindig van hova fejlődni egy kutyának és a kutyavezetőnek. Ha egy lépcső kimarad a képzésből, az majd a hosszú távon valahol ki fog ütközni. A kölyökkutyáknál is nagyon-nagyon fontos az, hogy kölyökkorban úgymond a bevésődési időszakban a kutyák tudják társítani ezeket a komplex dolgokat, és a későbbiekben ezekből az emlékképekből építkezik majd a kutya. Nyilván hozzá kell tenni azt is, hogy kell egy olyan ösztönadottság is, ami ahhoz szükséges, hogy a kutya szolgálati kutya legyen majd a későbbiekben.

A kutyákkal már egészen fiatal korban el kell kezdeni foglalkozni. 

Igazából elkezdeni már a fogváltás korszaka előtt is lehet, ami azt jelenti, hogy egy ilyen négy hónapos korban már el lehet kezdeni a kutyákkal, főleg játékosan. Ezt első körben zsákmányszerző ösztönre építjük, főleg a kölyökkutyáknál, és ugye ahogy a kutya idősödik, erősödik az idegrendszere, ehhez mérten mindig nagyobb feladatokba rakjuk bele. Nyilván mindig úgy látszik, hogy a feladat hasonló, de ez nem igaz. Mindig egy kicsit másabb, mert ugye így lehet, ahogy mondtam az előbb léptetni őket. Hát hogy korban meddig szolgál, ez változó. Ez függ attól is, hogy milyen egészségügyi állapotban van egy kutya. Általában, ha jó az egészségügyi állapota, akkor 8-8,5 éves koráig tud egy járőrkutya szolgálatot teljesíteni.