Jézus Szíve kilátó- ahova muszáj elmenni! 

Farkaslaka község legmagasabb pontja a Gordon-tető, és a szobor felállításához a legmagasabb helyre volt szükség. A cél az volt, hogy a kilátóról minél több település belátható legyen – jó időben állítólag a Fogarasi-havasokig is ellátni innen.
Az alkotás legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, Krisztus törzse horganyzott vasból, palástja, feje és a kezei pedig inoxozott fémből készültek. A művész saját bevallása szerint azért döntött emellett az alapanyag mellett, hogy a szobor időtálló legyen. A kilátóként is működő szobor megálmodója egy helyi vállalkozó, a Gordon Prod Kft. igazgatója, Magyari Árpád, és üzlettársa, Péter János voltak. A megépítés költségének összege mintegy 200 000 euró volt, amely a Gordon Kft., több vállalkozó és magánszemély, valamint Farkaslaka önkormányzatának a jóvoltából gyűlt össze.
A megrendelők elvárása az volt, hogy a kilátó szobra vallási jellegű legyen, az áldást osztó Krisztust ábrázolja, és kapcsolódjon a vallásos székelységhez, ugyanakkor teljes mértékben a szobrászra bízták annak megtervezését.

Már a megépítése körül is nehézségek adódtak. A szobornak eredetileg 2011 nyarán kellett volna elkészülnie, felavatásának idejét augusztus 21-ére tűzték ki, az építészeti engedély körüli zűrzavar miatt azonban egy ideig kénytelenek voltak felfüggeszteni a munkálatokat. Közben a Hargita Megyei Főépítészi Hivatal keretei között működő konzultatív testület is tiltakozását fejezte ki, mondván, hogy az építés alatt álló Krisztus-kilátó „tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát.” A tiltakozásra és az engedélyek megvonására hivatkozva az átadás idejét elhalasztották.
A munkálatokat végül 2011. november 28-án kezdték újra. Az építési engedélyeket egy jogi kiskapu segítségével oldották meg, úgy, hogy a kilátó területét belterületté nyilvánították, így csak a farkaslaki polgármesteri hivatalnak kellett kiadnia építési engedélyt. A szobor végül elkészült, és 2013. augusztus 17-én hivatalosan is felavatták.
A mű számos kritikában részesült elsősorban óriási méretei, megjelenése és a felhasznált alapanyag miatt. A gúnyosan csak pléh-Krisztusként emlegetett alkotást sokan giccsesnek tartják, mások úgy gondolják, hogy nem illik bele a tájba, és a székely hagyományokba, ugyanakkor tiszteletlenségnek találják, hogy a vallási témájú szobor feje kilátóként is működik.

Hegedűs Enikő művészettörténész így jellemezte a szobrot: „A tervezett kilátó nemcsak koncepcióként, de művészi megfogalmazásként is gyenge utánzat, giccses alkotás, amely anyagában, méreteiben és formai tekintetben is sok kívánnivalót hagy maga után.”

Albert Mátyás farkaslaki polgármester szerint azonban a helyiek mintegy 80 százaléka támogatta a szobor megépítését, és így fogalmazott: „A tájkép nem a szobor révén fog elcsúnyulni. Véleményem szerint azon szakmabeliek, akik ellenezték a tervet, csak irigységből tették ezt. A párizsi Eiffel-torony építése idején számtalan ellenzője volt, míg mára a város jelképévé vált.”