Kedvenc tájaim

Ughy István 85 éves. A festőművész tájképeiből a református gimnázium dísztermében nyílt tárlat. Kerpel Péter, a képzőművészeti tagozat vezetője köszöntötte az érdeklődőket, majd dr. Nagy M. Gábor nyitotta meg a kiállítást. A sebészorvos megvált a szikétől és tollra cserélte, verseket ír és novellákat, s jó barátja Ughy Istvánnak.

– Ughy István ahhoz a generációhoz tartozik, akik részben a természetben nevelkedtek, s nagyon sokat alkottak a szabadban. Ő az a művész, aki gyerekkorában szabad kézzel horgászott a Nagy-Küküllőben, és kis vízimalmokat faragott, amikkel a patakban játszott. Felesége révén került abba az erdélyi faluba, ahol kétszer kel fel a nap, azaz Torockóra – mesélte  dr. Nagy M. Gábor. – Színei a természet színei, a képek színterei Torockó és más kisebb-nagyobb falvak. Kompozícióiban nincs mesterkéltség, mert azokat is maga a természet alkotta meg számára tette hozzá.

25 tájképet állított ki a festőművész a református gimnázium dísztermében, ezek többsége Torockót mutatja be, de található itt tájkép szülőfalujáról, Székelykeresztúrról, de Egyházaskeszőről is. Emellett néhány néprajzi ihletésű kép és bibliai parafrázis is helyet kapott a teremben.

– A tájképeket kemény, biztos kézzel megfestett kontúrok jellemzik, dominál bennük a festő népi építészet iránti csodálata, s a gyönyörű táj, mely ezeknek hátterét adja, mondta dr. Nagy M. Gábor. – Ezekben a képekben benne rejlik az a tudás, amit felhalmozott sok évtizedes múzeumi munkája során, melyet mindig nagy kedvvel végzett Székelykeresztúron és Pápán is.  A képekben benne rejlik az a hatalmas tudásanyag, melyet felhalmozott  a népi építészetről – emelte ki dr. Nagy M. Gábor.
A tárlat megtekinthető a református gimnázium dísztermében.

Ughy István Erdélyben, Székelykeresztúron született 1938. július 25-én. Képzőművészeti középiskolát Marosvásárhelyen végezte el, majd 1957 – 1963 között a Kolozsvári Művészeti Akadémián tanult – festészeti szakon szerezte meg a diplomát. 1960 -1963 között pedagógiai tanulmányokat is folytatott.  A 70-es évek kezdetétől kiállítások rendezésével foglalkozott. 1989-ben családjával együtt Magyarországra települt át. 1990-től a pápai múzeum munkatársa volt.