Kétmacskaság, avagy a kritikus gondolkodás

Két macska voltam című legújabb regénye kapcsán érkezett Pápára Kepes András a Jókai Mór Városi Könyvtár meghívására. A riporter, televíziós műsorvezető, író, tanár felidézett több emlékezetes televíziós munkát, mesélt a regény keletkezéséről, s fel is olvasott a kötetből.

A közönség megismerhette többek között a dalai lámával készített beszélgetés háttértitkait. Eredetileg 15 perc állt volna az interjú elkészítésére, de a dalai láma háromszor is elküldte a titkárát, aki jelezte az idő lejártát, olyan szívesen beszélgetett Kepes Andrással. De így volt ezzel Horthy Miklós unokája is, Horthy István Sharif. Kepes András ennek kapcsán elgondolkodott arról, hogy vajon mit szólna az Auschwitzba elhurcolt nagyanyja ahhoz, hogy Horthy unokájával kávézik…bár ideje lenni lezárni a múltat..

Ez akár annak kapcsán is igaz lehet, hogy az ügyeskedés, mai kifejezéssel az „oldjuk meg okosba”, vajon miért nem múlik ki egy rendszer kimúlásával, hol vannak a mai korrupció gyökerei, mi a lelki háttere.  A legújabb könyve is kapcsolódik ehhez, mely a Kádár-korszakban játszódik. Kepes András mesélt arról is, hogy ő riporterként nem volt "rosszfiú", azt vallja, hogy nem a provokatív riporter, hanem az empatikus, figyelmes kérdező tud többet kihozni egy-egy interjúból – s nem mellékesen a riportalany sem sérül. 

MIndenesetre a "rosszfiú" a regényekben színre lép. Bár nem önéletrajzi ihletésű a könyv, természetesen vannak megtörtént, valós életből vett elemei, mint például az erősen ittas, lövöldöző szereplő. A két macska tehát nem Kepes András, de vállalja a "kétmacskaság"-ot – ami a kételyek és kritikus gondolkodás, a választások szimbólumai. Benne például megvolt mindig a "riportermacska" és az "írómacska", most épp a második kapott nagyobb teret.

Kepes András kritikusan, épp ezért aggodalommal szemléli a világot. Sajnálja az eltűnt szabályokat, amik nem csupán korlátokat, de kereteket is adtak az életnek. S a moralitást, ami drága dolognak tűnik, mert kevesek sajátja.