Kik is azok a hugenották?
Az Evangélikus Országos Múzeum a protestáns gyűjteményekben dolgozók számára szervezett nemzetközi konferenciát, melyre érkeztek vendégek többek között Franciaországból, Svájcból és Csehországból is. A konferenciának Sopron adott otthont, de a résztvevők ellátogattak Pápára is.
Ezt a nemzetközi konferenciát először a francia hugenották szervezték meg. A reformáció történetének lényeges alkotórésze a Kálvin által fémjelzett, franciaországi evangéliumi mozgalom. A hugenották hitét a katolikus Franciaországban nem tűrték meg, a 16. század közepétől a 18. század végéig közel 200 000-en hagyták el hazájukat. A többieket korábbi vallásukhoz kényszerítették vissza. Épp ezért a hugenották alapvetően szétszóratásban élik meg hitüket.
A most Magyarországon, Sopronban szervezett konferenciára is érkeztek a hugenotta diaszpórából, így Franciaországból, Svájcból, Németországból, Luxemburgból, de olasz valdensek és cseh protestánsok, magyar evangélikusok is részt vettek a rendezvényen.
Dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója elmondta, hogy bár a konferencia helyszíne Sopron, nem maradhatott ki az úticélok közül Pápa, a dunántúli református központ. A közel negyven fős csoport meghallgatta a református templom, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és a Pápai Református Teológiai Akadémia történetét. Majd megtekintették a Pannonia Reformata Múzeum kiállításait és a Nagytemplomot is.
