Különleges tárgy a tárlóban

Egy kanászkürt a hónap műtárgya az Esterházy-kastélyban. A kürt 1964-ben került a Gróf Esterházy Múzeum birtokába, ajándékozás útján. A tárgy korára nézve sajnos nincs adat, a jól sikerült tülök példányok öröklődtek, egyik pásztorcsaládtól – kihalás esetén – más pásztorhoz kerültek.

A kanászkürt a marha szarvából készült, a faluból naponta kihajtott csordák pásztorainak hangszere volt. A pásztor, illetve a kanász, a gulyás volt az, aki megszólaltatta ezeket a mondhatni hangszereket, hiszen zenei hangzást is lehet vele elérni, a négy alaphangot meg tudták rajta fújni.

A tülköt rendszerint maga a pásztor faragta az ököl hosszú szarvából. Ha esetleg rövid volt maga a tülök, akkor megtoldották valamilyen fém résszel, ami jól látható a kiállított darabon is, mondta Huiber Edit történész.

A tülköket véséssel vagy karcolással díszítették. A múzeum birtokában levő darab egyszerűbb kivitelű. – Ezen természetes díszítés van, hiszen ez az állat, amelyik egykor ezt viselte, fiatal korában megsérülhetett, elég mélyen, úgy, hogy a szarurész is megsérült, viszont az évek során ez szépen benőtt, és ezáltal lett egy érdekes kerek folt – emelte ki a történész.

A tülök rendszerint apáról fiúra szállt. A jól elkészített darabok tartósak voltak. – A szaru egy nagyon tartós anyag, nehezen bomlik, és ezáltal évekig, évtizedekig, évszázadokig is megmaradhat. Elég, ha Lehel kürtjére gondolunk, a XII. század régen volt, és mégis egy minimális sérüléssel a mai napig megvan és megszólaltatható.

Hujber Edit elmondta azt is, hogy azért esett szeptemberben erre a tárgyra a választás, mivel a hagyomány szerint a hónap végén Szent Mihály napján hajtották vissza az állatokat, s ekkor volt a pásztorok elszámoltatása is.