Megmondta az órám, beteg vagyok!

A pandémia miatt hatalmasra nőtt a kereslet a különféle egészségügyi értékeket – például véroxigénszint, pulzus – mérő, és számos fitneszfunkciót kínáló okosórák, illetve okoskarkötők iránt: vállalat felmérése szerint a válaszadók 34 százaléka vásárolt ilyen eszközt az elmúlt két évben. Az alvást, a stresszszintet és a mozgást is figyelő, elemző okoseszközök és okosalkalmazások a halálesetek 80 százalékáért felelős krónikus betegségek prevenciójában is nagy szerepet kaphatnak a jövőben.  
Hatalmas igényt generált a pandémia a viselhető okoseszközök iránt, amit nemcsak a piaci adatok, hanem a Huawei megbízásából készült reprezentatív kutatás is megerősít. Eszerint a válaszadók harmada (34 százaléka) vásárolt okosórát vagy okoskarkötőt az elmúlt két évben azért, hogy valamilyen egészségügyi értékét, vagy fitnesz-, illetve sporttevékenységét nyomon kövesse.**  „A laikus ember azt gondolná, hogy karantén idején nem volt okosórákra szükség, holott épp az ellenkezője történt, hatalmas népszerűsége lett a viselhető okoseszközöknek” – erősítette meg a kutatás eredményeit dr. Győrffy Zsuzsa, digitális egészségügyi szakértő. Az okoseszközök egészségprevenciós célú használata nem teljes egészében a koronavírus-járványnak köszönhető, azonban a pandémia hatalmasat lendített az ezirányú kutatásokon, és az órák iránti keresleten is” – hangsúlyozta a szakértő.

Az orvosi gyakorlatban már most sok olyan példa van, hogy egy okosóra által mért baljós adat miatt fordul orvoshoz a páciens, és ez alapján komoly rendellenességre derül fény. A Huawei megbízásából készült kutatás pedig egyenesen azt mutatja, hogy ma már az emberek 60 százaléka felkeresné a rendelőt az eszköze által mért kirívó érték miatt. A szakember szerint közismert tény, hogy az okoseszközök nem alkalmasak diagnózisalkotásra vagy orvosi döntéshozatalra, azonban az orvosok munkáját jelentősen támogathatják az összegyűjtött adatokkal. Egy-egy orvoslátogatás alkalmával ugyanis öt-tíz perc erejéig van lehetőség felmérni a páciens állapotát, az okosórák viszont hetekre, hónapokra visszamenőleg szolgáltatnak információt. 
 
“Az okosórák a profi sportolóknak is jó kapaszkodót nyújtanak, ma már szinte nincs is olyan atléta, aki edzés vagy kiegészítő sporttevékenység során ne használna okoseszközt, okosórát” – mondta el Szögi István Dániel, magyar közép- és hosszútávfutó, olimpikon. Jelenleg a profi sportban ezeket az eszközöket többnyire megerősítő jelzésként használják az edzéstervek finomhangolásához. Szögi István Dániel hangsúlyozta, hogy az okoseszközök akkor is jó szolgálatot tesznek, ha valamilyen oknál fogva távoli edzés-menedzsmentre van szükség. Amikor Amerikában tanult, pillanatok alatt meg tudta osztani otthoni edzőjével az eredményeit, aki Magyarországról is meg tudta állapítani, milyen edzettségi szinten van a sportoló. De arra is volt példa, hogy egy magaslati edzőtáborban az okosóra adatai alapján mérték fel, hogy kinek hány nap szükséges az akklimatizációhoz, és mikor állhat edzésbe. „Sportolói körökben nagymértékben megbíznak az okoseszközök által szolgáltatott adatokban, hiszen már több év tapasztalat van a hátuk mögött, és a sport terén már bizonyítottak” – összegezte tapasztalatait az olimpikon.

 Mind az orvostudomány mind a sportolók a jövőben szívesen látnák a vérnyomásmérő funkciót az okosórákban. A vérnyomásbetegség az egyik leggyakoribb krónikus betegségtípus Magyarországon, így rengeteget lendítene az orvosláson és a páciensek szorongásán is, ha otthoni környezetben, egyszerűbb, kisebb eszközzel lehetne detektálni az értékeket. Ez remélhetőleg a közeljövő kérdése, hiszen szinte minden pillanatban meghatározó fejlesztések történnek a világban, és nagyon sok mindenre van már elérhető technológiai megoldás, amelyek bevezetéséhez és elterjedéséhez szabályozási és validálási folyamatokat követően lesz mód. 
Az elkövetkező 10-15 évben várhatóan még nagyobb szerepet kap a személyre szabott predikció, prevenció, és ebben kulcsszerepet kapnak a viselhető okoseszközök.