Mentsük meg a békákat!

Az útmenti békamentési probléma mellett van egy sokkal kiterjedtebb, országszerte lakott területeket is érintő kockázat. „A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, valamint a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is, a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.” – hívja fel a figyelmet weboldalán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Mint írják, óriási segítséget jelent az állatoknak, emellett hozzájárul a települések biológia sokféleségének védelméhez, ha március második felétől augusztus végéig néhány alkalommal, vagy kora tavasszal legalább egyszer ellenőrizzük a vízóraaknákat, és kimentjük onnan a bajba jutott békákat.  Nézzünk be a vízóra, a kerti csap aknájába, zseblámpával vizsgáljuk át a pincék sötét zugait – különösen, ha ennek földes a talaja -, és ha békát találunk, vigyük ki a gyepre és engedjük el egy bokor tövénél, farakásnál, a komposzt mellett.

A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a békákat, még a varangyokat is megfoghatjuk

puszta kézzel, de ha ezt nem szeretnénk, használhatunk rongyot, munkavédelmi vagy gumikesztyűt is.

Fotó: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldala, Orbán Zoltán