Küldj üzenetet

Amennyiben kérdése lenne hozzánk, küldje el nekünk!

Vagy keress információt oldalunkon:

Követés:
PÁPA - KULTÚRA

Minden, amit a Himnuszról tudni kell

Horváth Andrea | 2024.01.21.

A magyar kultúra napja alkalmából Pápára érkezett  A nagy Himnusz sztori. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész zenés, szórakoztató-ismeretterjesztő előadása alatt számos érdekesség kiderült a több mint 200 éves Himnuszról.  A zenei élményt az Anima Musicae Vonós Quintett közreműködése tette még gazdagabbá. 

1989 óta január 22. a Magyar Kultúra Napja és egyben a Himnuszunk születésnapja is. 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként Kölcsey Ferenc a Himnusz című költeményét. Azt talán már kevesebben tudják, hogy Kölcsey Hymnusa 1828-ban jelenik meg az Auróra című irodalmi újságban, ám 1829 és 1844 között szinte alig vettek tudomást a költeményről. Nyáry Krisztián elmondta, hogy a költő valószínűleg nem gondolta, hogy egykor az ő verse lesz a magyarok nemzeti imádsága.

Szó esett arról a legendáról is, miszerint Bartay Endre, a Nemzeti Színház akkori igazgatója a költemény megzenésítésére Erkel számára írta ki a pályázatot, és ennek úgy adott nyomatékot, hogy a vonakodó Erkelt bezárta, s addig nem engedte ki, amíg meg nem zenésítette a Himnuszt. Azért a történethez hozzátartozik, hogy jeligés pályázatról volt szó, amelyre Erkel adta be elsőnek művét, tehát valószínűleg nem kényszer hatására komponálta meg a művét.

A Himnuszt az 1848-as forradalom és szabadságharc idején már nemzeti énekként énekelték, a leverése után egy időre betiltották a művet. Legközelebb 1856-ban énekelték el Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor. De érdekességként hangzott el a műsorban, hogy 1989-ben vált csak hivatalos himnusszá, addig egyetlen rezsim sem emelte ki ezt a művet, sőt, Rákosi Mátyás és Révai József felkérték Illyés Gyulát, hogy írjon egy új Himnuszt, Kodály Zoltánt pedig a megzenésítésére akarták rávenni. Mind a ketten visszautasították a felkérést.

A magyar himnusz – lévén imaének – lassú, melankolikus hangulatú, ám nem volt ez mindig így. Az eredeti verzió sokkal gyorsabb, pörgősebb volt, 1938-ban (Kölcsey halának 100. évfordulóján) a Himnuszon változtatásokat eszközölt Dohnányi Ernő zeneszerző, ma az ő változatát ismerjük és énekeljük, mondta Bősze Ádám.

„Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza? Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá”– fogalmazta meg Szokolay Sándor zeneszerző. Ő javasolta, hogy legyen végre hivatalosan ez Magyorország himnusza.  1829-es megszületése után több mint 100 évig a nép őrizte sajátjaként ezt az imádságot, s a nép akarata emelte méltó helyére. Csak 1989. október 23-a óta mondja ki törvény, hogy Magyarország hivatalos himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Szintén ettől a naptól fogva a Himnusz születésnapja a magyar kultúra napja is egyben.
 





Keresés tartalmaink között

Kérjük adja meg a keresett kifejezés az alábbi mezőben: