Mit csináljunk télen a növényekkel?

Az idei ősz okozott némi meglepetést, hol nyárias melegben, hol télies zimankóban lehetett részünk mostanáig. És bár egyelőre a folytatás is hasonlóan hektikus lesz, holnaptól például erőteljes melegedésre számíthatunk hazánk nagy részén, az északkeleti megyékben kevésbé lesz érezhető az enyhülési folyamat, azért eljött az ideje annak, hogy az eddig a szabadban tartott, a telet nem tűrő növényeinket bevigyük a lakásba. Talán még nem késtünk el vele, és ha ezekre odafigyelünk, tavasszal újra pompás ékkövekként díszíthetik a balkont vagy a teraszt.

A 20-24 Celsius fokos szobahőmérséklet ugyanis nagyon meleg a legtöbb balkonnövénynek, és a meleg miatt növekedne, párologtatna, a fény viszont ehhez kevés a számára, így felnyurgul, megsatnyul, gombás-tetves betegségek támadják meg a gyengébb szövetrendszerét. Zárt verandán, télikertszerű helyen ideálisan telelnek át, még akár a sötét padláson vagy pincében is, olyankor szinte "téli álmot" alszanak a növényeink.

Mikor kell bevinni télre a növényeket?

A cserepes növényeket minél később vigyük be, és amint lehet, vigyük ki őket. Általában véve, a növényeknek jobb kint, mint bent, a bentlét ugyanis rendellenes helyzet a számukra, amit stresszként élnek meg. Az angyaltrombitát, a murvafürtöt, a hibiszkuszt és a kunkort például védenünk kell a fagytól. A selyemmályva, a kefevirág, a kasszia, a citrus, a teacserje és az ólomgyökér elviseli az enyhe fagyot. A szívósabb növények, mint például a japán babérsom, a Norfolk-szigeti fenyő, a szamócafa, az európai ciprus, a japán naspolya, a babér, az olíva és az opáljuhar a közepes fagyokat is eltűrik.

Amit a télikertről tudni kell

A télikertben szigorúan ügyelnünk kell a higiéniára. Havonta egyszer tisztogassuk meg a növényeket ugyanúgy, mint a bevitelük előtt. Január végétől a kártevőkre is figyeljünk, mivel a pajzstetvek már ez idő tájt megjelenhetnek, február elejétől pedig takácsatkák, karmazsintetvek és levéltetvek is csatlakozhatnak hozzájuk. A télikertben biztosítsuk a megfelelő átteleltetési hőmérsékletet. Itt is fontos lehet a fagyfigyelő telepítése, mivel ha túl magasra emelkedik a hőmérséklet, fagymentes szellőzésről kell gondoskodnunk. A nagy, üveges télikertek február elejétől különösen melegek lehetnek. Teleltetéskor azonban óvnunk kell a növényeket a nagyobb hőmérséklet-ingadozásoktól. Arra is vigyázzunk, nehogy idő előtt vigyük ki őket a szabadba tavasszal.

A télikertnél alapszabály, hogy minél több fény érje, lehetőleg a tetőn keresztül is süssön be a nap az őszi-téli időszakban – aztán ezt nyáron árnyékolni kell – , a hőmérséklete pedig 12-14 Celsius fok között ideális. Ha jó benapozottságú a helyiség, ez lehet 14-16 Celsius fok is. Ilyenkor a növényeknél lelassul a tápanyagfelvétel, a párologtatás, ezért fontos, hogy ne tápoldatozzuk őket, és az öntözést is fogjuk vissza, a nagyobb cserepeseket elég havonta egyszer, a kisebbeket két-háromhetente meglocsolni.

Az első fagyokat is megérzik ezek a növények
Az angyaltrombita (Datura-Brugmansia), a bugenvillea (Bougainvillea), a citrusfélék, a kasszia (Cassia), a kefevirág (Callistemon), a dicsővirág (Tibouchina), a korallcserje (Erythrina) és a délimirtusz (Metro-sideros). Ezeknek a növényeknek már az első fagy hatására lehull a lombjuk, de komoly kárt a rövid, korai fagy még nem tesz bennük. Mivel a levélzetre a hűvös teleléshez amúgy sincs szükség, ezért ezt a levéihullatást akár természetes tisztogatásnak is tekinthetjük. Ezután mindenesetre vigyük be a növényeket telelni.

A -5 °C-os hideget is elviselik
A leánderek, a cserjés margitvirág (Argyranthemum), a selyemmályva (Abutilon), az ólomgyökér (Plumbago), a rozmaring, a mirtusz, a fügekaktusz, a főnixpálma, a Washington-pálma és az akáciák. Ezeket rendszerint akár november elejéig is a szabadban tarthatjuk.

Még ennél is edzettebbek
Akár -10 °C-ot is átvészel a kamélia, a gránátalma, a babér, a babérsom (Aucuba), az enyvesmag (Pitto-sporum), a gyapjasnaspolya (Eriobotrya), egyes jázminfajok (pl. Jasminum mesnyi, J. officinale), a csillagjázmin (Trachelospermum), az olajfa, a szamócacserje (Arbutus), az araukária (Araucaria) és a kenderpálma (Trachycarpus). Ezeket ráérünk akkor a házba vinni, amikor már igazán teljes erejével megérkezett a tél.

Az idősebb, nagy dézsába ültetett növények olykor egyáltalán nem könnyű súlyúak. Mozgatásukhoz célszerű kis kézikocsit használni. A selyemmályvát és a gránátalmát érdemes még a tél beállta előtt erőteljesen visszametszeni. A korallcserje (Erythrina) egyéves hajtásait 10 cm-es magasságig vágjuk vissza. Ezt a növényt egyébként teljesen szárazon, 5 °C hőmérsékleten kell teleltetni, a helyiség esetleg teljesen sötét is lehet.

Hova tegyük a nagyméretű, dézsás növényeket?
A már említett öt, igazán érzékeny, trópusi növényt fűtött szobába vigyük télre. Az összes többi szobanövénynek viszont kedvezőek a balkonnövényeknél már említett, világos pince nyújtotta körülmények, az 5-10 °C körüli hőmérséklet. A legjobb feltételeket természetesen télikertben vagy fagymentes termesztőházban teremthetjük, de ezek hiányában a picében is kitűnően telelhetnek a növényeink.

Amire figyeljünk, ha bevisszük a növényeket

Növényzuhany: A vastagabb levelű, szárú növényeket törölgessük át egy nedves ronggyal, a többit növénypermettel fújjuk be. Így az esetlegesen a leveleken vagy a szárakon tanyázó bogarak, kártevők lemosódnak a növényről, és nem kerülnek be a lakásba. Mivel bent könnyebben terjednek a különböző növénybetegségek, és a rovarok is kedvelik a lakás melegebb klímáját, semmiképp ne hagyjuk ki ezt a lépést.

Fényigénynek megfelelő elhelyezés: A növények fejlődéséhez elengedhetetlen a fény, ezért amikor a lakásban helyezzük el őket, próbáljunk olyan helyet találni nekik, ami a fényigényüknek éppen megfelelő. Ősszel és télen egyre kevesebb a napsütéses órák száma, de ilyenkor a növények is lassabban növekednek, a tápanyagigényük is kisebb.

Fűtőtest kerülése: Figyeljünk arra, hogy a virágok ne közvetlenül a fűtőtest mellé kerüljenek, ha pedig padlófűtésünk van, ne állítsuk őket közvetlenül a járólapra, mert könnyen kiszáradhatnak. Ha azt vesszük észre, hogy a növény száradni kezd, hullajtja a levelét, vagy épp a virágcserépben lévő földje szikkadt ki, akkor a növénynek túl meleg a környezete, ezért érdemes pár fokkal hűvösebb helyre átrakni.

Huzat kerülése: Azt is tartsuk szem előtt, hogy a huzat sem tesz jót nekik, így a szellőztetést csak rövid ideig végezzük, ha van az ablak közelében növény. Ugyanez vonatkozik az ajtóra – legyen az bejárati- vagy erkélyajtó. Ezekre a területekre nem érdemes növényt helyezni, hiszen nagy odafigyelést igényel, hogy itt ne fázzon meg a virágunk.

Túlöntözés elkerülése: Míg nyáron a szabadban szinte mindennap igénylik az öntözést, addig az őszi időszakban már kisebb a növények vízigénye a szokottnál. Figyeljünk oda arra, hogy ne öntözzük túl, és felezzük meg a nyáron megszokott öntözési gyakoriságot, de a talaját is rendszeresen ellenőrizzük. A túllocsolás ugyanis penészedést is okozhat a talaján, vagy egyszerűen kirohad a növény.

Tápoldatozás: Ebben az időszakban már nincs szüksége a szobanövénynek tápoldatozásra, persze fajtától függ ez is. Ahogy pedig közeledik a tél, el is hagyhatjuk ezt a tevékenységet. Mivel a növényünk télen pihen alapjáraton.