Mit tehetnek a szénaboglyák a klímakatasztrófáról?

Az eset a potsdami Barberini Múzeumban (Museum Barberini) történt. Az üveggel védett festményt a múzeum szakértői vizsgálják.
Az aktivisták a sűrű sárga folyadékot loccsantottak a képre, majd pillanatragasztóval bekenték a tenyerüket és a festmény előtti területhez ragasztották magukat. A két fiatalt rögzítő anyagot „sikerült feloldani” – közölte a Brandenburg tartományi főváros rendőrsége. Az aktivistákat őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük rongálás és birtokháborítás gyanújával.

Claude Monet több mint harminc képet festett szénaboglyákról az 1888-1891-es időszakban. A Barberiniben kiállított darab 1890-ben készült, Hasso Platner 2019-ben vásárolta meg a New York-i Sotheby’s aukciósház árverésén. A műgyűjtő 110,7 millió dollárt fizetett a képért, így ez az eddigi legmagasabb áron értékesített Monet-festmény.
Brandenburg tartomány vezetése elítélte az akciót. Az Utolsó Nemzedék a környezetvédő mozgalmakból kinőtt Zöldektől is éles bírálatot kapott. „A híres festmények elleni támadások nem erősítik a klímaválság elleni küzdelmet” – emelte ki Ursula Nonnemacher tartományi környezetvédelmi miniszter, a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy az ilyen akciók helyett inkább a társadalmi közmegegyezés kialakításán kell dolgozni.
A potsdami alig néhány nap alatt a második látványos és jelképes éghajlatvédelmi indíttatású műkincsromboló akció Nyugat-Európában. Előzőleg, október közepén Vincent van Gogh Napraforgók című – üveggel védett – festményét paradicsomlevessel öntötték le aktivisták a londoni Nemzeti Galériában.

Akadnak csendesebb klímaaktivisták is,  John Francis környezetvédő 17 évig egy szót sem szólt, 22 évig pedig mindenhova gyalog járt a világban.