Mutatjuk, mennyi pénzt hagytunk tavaly a magánegészségügyben

Mindez egy felmérésből derült ki, mint ahogyan az is, hogy a válaszadók azért választanak állami helyett magánorvost, mert gyorsabban jutnak ellátáshoz, és alaposabb a vizsgálat. Aminek persze megvan az ára.

Az egyik biztosítótársaság megbízásából készült kutatás adatai szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé jellemző rá, hogy csak az állami egészségügyre támaszkodik. Míg a 25-34 évesek 80 százaléka szokott magánellátást is választani, addig az 55-65 éves korosztálynak csak a 61 százaléka tud és hajlandó pénzt áldozni erre.

Akik ezt a megoldást választották, azok fogorvosra átlag 69 ezer forintot költöttek tavaly, a többi magánorvosra pedig átlagosan 68 ezer forintot. A legtöbben soknak érzik a szolgáltatások díjait, de nem a szolgáltatáshoz mérten, sokkal inkább a saját jövedelmükhöz viszonyítva.

Magánorvosnál az elmúlt egy évben a teljes magyar lakosság 29 százaléka járt: ők tavaly átlagosan 137 ezer forintot költöttek a szolgáltatásra. 

A kutatás szerint az érettségizettek 73 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek a 86 százaléka jár legalább részben „privátdokihoz”, a magánellátástól pedig a magyarok mindössze harmada zárkózik el kategorikusan. Elsősorban azért, mert nincs rá pénzük, illetve azt tartják, hogy ha már fizetik a tb-t, kapjanak is érte valamit.  

A magánorvosi vizsgálat, konzultáció díját a legtöbben készpénzzel vagy bankkártyával fizetik. A megkérdezettek 15 százaléka a biztosítójával fizetteti ki a számlát, a munkavállalók javára megkötött csoportos egészségbiztosítást pedig a válaszadók 16 százaléka veszi igénybe. 

Ha pedig a doki még fel is ír valamit, az természetesen még tovább növeli a költségeket. A felmérés résztvevői recept nélkül kapható gyógyszerekre 30 ezret, míg a vényköteles orvosságokra átlagban 44 ezer forintot költöttek tavaly.

Fotó: Pixabay