Pompás Napok a Szivárvány Oviban

A Pompás Napok módszertanon alapuló interaktív, élőszavas mesemondáson vehetett részt stábunk a Szivárvány Oviban. A Pápai Városi Óvodák tagóvodájának fő arculati elemét a hagyományőrzés adja, aminek szerves része a népi kultúra tudásanyagának játékos, a gyerekek számára könnyen emészthető módon való átadása. A Pompás Napok módszer lényege, hogy a gyerekek élményszerűen, a többoldalú megerősítés eszközeivel gyarapíthassák tapasztalataikat, tudásukat.

A Pompás Napok módszertan 2018 tavaszán kapta meg az Oktatási Hivatal akkreditációját. Az oktatási anyag azóta a kreditrendszeres oktatási folyamatok része. A módszer alapítói 3 és 1 napos képzéseken biztosítják, hogy szakmailag jól megalapozottan egyre több pedagógushoz, gyerekekkel foglalkozó szakemberhez eljut népi kultúránk egyik legértékesebb műfaja, a népmese.

– Igazából ez egy módszer, amivel mi már a tavalyi évben elkezdtünk ismerkedni, és azt gondoltuk, hogy ez – mivel mindannyiunkhoz közel áll – ez lehetne a mi egyéni arculatunknak az egyik fontos pillére. Ezért aztán mindannyian elkezdtük a képzéseket ebben a módszerben, és most már alkalmazzuk napi szinten a csoportban is. Azt gondolom, hogy sokkal többet tud adni, mint hogyha csak könyvből felolvasnánk egy mesét, hiszen ők is a mese szereplőivé válhatnak ezáltal. Azzal, hogy ezt színesítjük mondókákkal, dalokkal, mozgással, illetve akár tárgyi eszközökkel is, ez még inkább folyamatosan fenntartja a figyelmüket, motiválja őket, és így könnyebben bent tarthatók a mese fonalában. – mondta el Szelencsikné Tibolt Anita tagóvoda igazgató.

Az interaktív, élőszavas mese nem csupán a gyermekek számára képvisel értéket, a pedagógusok is építkezhetnek belőle.

– Maga a népmese is annyira sokat tud nekünk adni, hogy egy kicsit a gyökereinkhez is vissza tudunk találni általa. Úgyhogy ez mindenképpen egy fontos motivációs eszköz számunkra is. Mi is építkezünk ebből, és nagyon jó látni, hogy a gyerekeknél is ez egy eredményes módszer tud lenni. Teljesen belefér az is, hogy egy-egy mese többször is megjelenik, és így nyilván más is szerephez juthat általa, és ha ismerik, és akár tovább tudják gondolni, az mindenképpen az ő fantáziájukat is fejleszti.

A foglalkozáson ezúttal több csoportból vettek részt nagycsoportos gyerekek.

– Most a mai napra minden csoportból jöttek ki gyerekek, de igazából ez a módszer a napi gyakorlatban bent a csoportokban él, tehát mind a négy vegyes csoportunk alkalmazza ezt a módszert. Mind a négy csoportból jöttek most ki velünk gyerekek, és teljesen jól tudnak együttműködni. Nyilván ők nagyok, de egyébként mivel a négy csoport vegyes csoport, ott is abszolút működik, mert a kicsi is ezáltal bevonható. Tehát azért az, hogy elindulunk körbe, vagy mozgunk, vagy énekelünk, vagy mondókázunk, az mindig egy ilyen plusz motivációt ad, merthogy a kicsi az egy idő után nyilván már lankad a figyelme, tehát nehezen bent tartható egy ilyen helyzetben, nem lehet őket azért negyedórát, félórát még ültetni egy hároméves kisgyereket, de azt gondolom, hogy mikor egy énekszó felcsendül a mese közben, vagy felállunk és mozgunk, akkor az mindig úgy újra vissza tudja őt lendíteni ebbe a fonalba, és lehet, hogy nem ragadja meg az egész mese története, nem marad meg az egész mese története, de azt gondolom, hogy részletek mindenképpen, és aztán nyilván az a cél, hogy a nagycsoportos kor elérésére ez már úgy összeálljon egy egésszé, és legyen türelme végighallgatni, vagy végig benne mozogni ebben a mesében. Én azt gondolom, hogy sokkal több minden meg is marad ezáltal.

A foglalkozás után alkotnak is a gyerekek a meséhez kapcsolódóan. Mesetérképet színezhetnek, mesekártyák segítségével feleleveníthetik a történetet, de a mesétől függően játékok is készülhetnek.