Privatizálhatóvá vált a pápai kastély is

A Parlament által júniusban elfogadott kastély törvény értelmében a pápai Esterházy-kastély is szerepel a privatizálható 48 hazai kastély között. Hogy ez mit jelenthet, arról dr. Áldozó Tamás polgármestert kérdeztük. Mint mondta, a törvény egy új jogcímet teremt: a nyilvántartási értéken történő átvezetéssel való tulajdonszerzést és a tulajdonnal, mint fogalommal kapcsolatban tesz további megszorításokat, vagyis nem arról az abszolút tulajdonjogról van szó, mint amit a római jog óta ismerünk.
-A kastély eddig az állami tulajdonból ki nem adható vagyontárgyak közé tartozott, mint kiemelt műemlék. A törvény elfogadása ebben a minőségében jelent változást, hiszen a más tulajdonába adható vagyontárgyak körébe került be – közölte a városvezető, hangsúlyozva, az új jogszabály nem kell, hogy félelmet keltsen bárkiben is.

-A törvény arról szól, hogy a magántőkét az állam be szeretné vonni annak az ingatlantömegnek a fenntartásába, amelynek a terhe jelenleg teljes egészében a magyar államot nyomja. Azt gondolom, nem az a fő szempont, hogy ki a tulajdonos, ha a mostani funkciókat továbbra is megtartja – ezt pedig a törvény előírja.
A városvezető arra is emlékeztetett, a pápai Esterházy-kastély az elmúlt 70 évet leszámítva jobbára magántulajdonban volt.

Ezek a feltételei a tulajdonba adásnak

A pápai kastély esetében kissé speciális a helyzet, hiszen a 2015-ben lezárult felújítási projektet követő fenntartási időszakát éli még az épület, így tulajdonba adásról egyelőre nem, csak vagyonkezelésbe adásról lehet szó. Ugyanakkor az új tulajdonosnak, vagy vagyonkezelésbe vevőnek nemcsak a felújított kastélyt, hanem az egész épületegyüttest „vinnie kell”, vagyis a váristállót, az előtte lévő udvart és az őrházakat is. Ezek pedig még nincsenek felújítva. A törvény pedig a felújítási, jó karban tartási kötelezettséget is előírja a tulajdonos/vagyonkezelő számára. Az átadás szabályai között egyéb feltételek is szerepelnek a jogszabályban.
-10 éves felújítási tervet és 30 éves fenntartási és üzemeltetési tervet kell bemutatnia a tulajdonba vevőnek. Ez Pápa esetében a mi értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy vélhetően a váristálló, az őrházak és a pincerendszer felújítását is tartalmaznia kell – közölte a polgármester.

A további, törvény által előírt feltételekről elmondta, azok garanciát jelentenek arra, hogy az épületek a továbbiakban is látogathatók legyenek, a közgyűjtemények pedig különösen.
-A jogszabály előírása szerint évi 300 napon át nyitva kell lennie az attrakciónak, ez több, mint a mostani üzemelési ideje a kastélynak, vagyis szigorúbb előírást tartalmaz a tulajdonba/ vagyonkezelésbe vevő számára.

Az önkormányzat kezébe is kerülhetne az épületegyüttes

A törvény azt sem zárja ki, hogy az önkormányzat vegye tulajdonba az épületeket, így a pápai kastély épületegyüttese is a város tulajdonába kerülhetne. Ezt azonban nagyon meg kell gondolni – figyelmeztetett dr. Áldozó Tamás.

-Ennek a kastélynak van egy nyilvántartási értéke, amellyel szerepel a magyar állam könyveiben, Ezen túl, pedig van a ráaktivált értéke, mint idegen tulajdonon elvégzett beruházás, ami pedig az önkormányzaté. Ez utóbbi vélhetően magasabb értékű, mint az állami nyilvántartási érték, tehát ebből kiindulva mi érdekeltek lehetünk abban, hogy tulajdonosai legyünk az épületnek. De akkor a fejlesztési kötelezettséget is magára veszi a város! Viszont most évente 120-123 millió forintba kerül a városnak a kastély fenntartása, ami pápai közpénzből teremtünk elő – magyarázta, hozzátéve, ha ezt nem bocsátanák rendelkezésre a fenntartáshoz, a mostani 3000 forintos belépődíj helyett 8-10000 forintba kerülne egy teljes árú belépő.

A jogszabály szerint egyébként a minisztérium a fenntartáshoz támogatást adhat, ami akár egy szerény eredményt is tartalmazhat. Nem ad, hanem adhat! – hangsúlyozta a polgármester. Ebben az esetben úgy nézhet ki a történet, hogy például kap a város 125 millió forintot évente, cserébe viszont a váristállót, őrházakat, pincét fel kell újítania és jó karban kell tartania az épületet.
-Ezeknek az épületeknek a felújításához 3-4 milliárd forint közötti összeg kellene és azt gondolom a város nincs olyan helyzetben, hogy milliárdokat költsön az épületegyüttesre.

Nem valószínű, hogy kapkodni fognak a pápai kastélyért

Dr. Áldozó Tamás úgy véli, nincs olyan a közgazdasági környezet, amiben bárkinek megérné a pápai kastélyt tulajdonba kérni azzal a feltételrendszerrel, amit a törvény kínál fel erre a helyszínre egy tulajdonosi pozíció kedvéért. A városvezető úgy fogalmazott, nem számít arra, hogy a következő években erre az épületegyüttesre bárki igényt jelentene be.