Sok élelmiszer végzi hulladékként

Szeptember 29. van, az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem világnapja. A 2019-ben kijelölt világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a problémára és felhívja a különféle szervezetek, illetve a magánszemélyek figyelmét arra, hogy milyen fontos a pazarlás megfékezése – főleg annak tükrében, hogy világszerte emberek milliói éheznek.

Egyes adatok szerint ma a megtermelt élelmiszermennyiség több mint 30 százaléka válik hulladékká világszerte. Arra vonatkozóan is készültek becslések, hogy egy átlagos magyar háztartásban mennyi élelmiszer végzi szemétként. Hihetetlen, de ez a szám évi 65 kilogramm. A statisztikák azt mutatják, hogy pékáru, készétel és zöldség, valamint gyümölcs kerül leggyakrabban a kukába, de a tejtermékek is a listavezetők közt vannak.

Az élelmiszer-pazarlásnak ez a mértéke fenntarthatatlan, hiszen azon túl, hogy anyagi pazarlást is jelent, a megnövekvő szemétmennyiség gyorsítja a légkör felmelegedését, az egyre növekvő népesség egyre növekvő élelmiszerigénye nyomán egyre nagyobb az igény a termőföldek iránt, ami az erdők kivágását eredményezi. Ez jelentős beavatkozás a környezetünkbe és ez a körforgás változtatás nélkül megállíthatatlan.

Mi magunk is sokat tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen, ha vásárlásaink során előre gondolkodunk, ha az otthoni készleteinket figyelembe véve bevásárlólistát készítünk és az üzletben tartjuk is ehhez magunkat. Fontos, hogy az élelmiszermaradékot, amennyiben lehetőségünk van rá, hasznosítsuk, vagy fagyasszuk le. Figyeljük az élelmiszerek szavatosságát és rendszeresen ellenőrizzük a hűtőnk tartalmát.

Pápán több jó példa is van az élelmiszer-pazarlás elleni fellépésre. Több üzlet is részt vesz élelmiszermentő akciókban, melyek során a szavatossági idő lejárata közeli élelmiszereket karitatív szervezetek és egyházak segítségével nehéz körülmények közt élő családokhoz juttatják el.

Illusztráció: ElasticComputeFarm képe a Pixabay -en.