Távoli tájak kincsei

Szőllősy Szabolcs pápai diák volt, felnőttként Ausztráliában élt, aztán hazatért. Sokszor megfordul a városban, ilyenkor mindig ellátogat a református gimnáziumba, ahova édesapja is járt. Ezúttal ajándékot is hozott, utazásainak emlékét őrző képeket adományozott a Refinek. A selyemképek, festmények, fotók két teremben kaptak helyet.

Szőllősy Szabolcsot mindig vonzotta az ismeretlen, bejárta a világot. Utazásairól hozott érdekes emlékeinek egy részét a református gimnáziumnak adományozta, mintegy 40 képet. – A legnagyobbakat hoztam ide, mert a nagy falfelület önmagát kínálta, diktálta. Ami még elfér a lakásomban Budapesten, annak egy részét otthagytam, kisebb méretűeket, de nekem van egy olyan érzésem, hogy azok is itt fognak kikötni előbb-utóbb – mondta mosolyogva.

A kiállításmegnyitón Mayerné Pátkai Tünde igazgatóhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd a diákok műsorát követően Kerpel Péter, a képzőművészeti tagozat vezetője, földrajztanár nyitotta meg a kiállítástt. Az emlékek egy részét a földrajzteremben állították ki, itt többek között a Kínában, Vietnámban, Indiában készült képek láthatók. – Indiában is eljutottam egészen távoli törzsekhez és népcsoportokhoz a Himalája lábainál, azon kívül az Amazonas őserdőben több napig együtt éltem indián lakosokkal, egy indián faluban, az ő életmódjukat élve fényképeztem is őket, és onnan is hoztam relikviákat – mesélte a gyűjtő.

S kuriózum az a fotó, mely a Viktória vízesésnél készült. Szöllősi Szabolcs díjnyertes alkotása, s külön az úgynevezett Afrika-terembe kerültek az afrikai kontinens emlékei. – Például Kenyában, Etiópiában, azon kívül a Dél-afrikai Köztársaságban, ott is a nemzeti parkban sikerült nagyon sok érdekes élményt szerezni az állatparkok meglátogatásában, onnan hoztam gyönyörű selyemfestményeket az ottani élővilágról.

Szőllősy Szabolcs örömét fejezte ki, hogy a református gimnázium szívesen fogadta adományát. Úgy véli, a gyűjtemény által kínált élmény jobban szolgálja a közösség érdekeit, a nagyobb termekben tágabb közönség számára elérhető, megtekinthető és látogatható.

– Itt születtem, itt jártam iskolába, türrös diák voltam, visszahúz a szívem, és örülök, ha valamit tudok adni ennek a városnak és a város lakosságának élményben, szeretetben. Édesapám és a nagyapám is ezt csinálták, ezért a városért éltek. Édesapám Pápa város polgármestere volt egy ideig, a nagyapámról pedig a Böröczky-domb nevű kedves belvárosi tér el van nevezve. Ők is nagyon szeretik ezt a várost, én csak a folyamatot akarom folytatni – hangsúlyozta Szőllősy Szabolcs.